Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány A Rábaszabályozó Társulat az 1885:15. te. alapján végezte a Rába és mellékfolyói szabályozását és az ezzel összefüggő belvíz-csatornázásokat 6,6 millió Ft megállapított költséggel 6 évre előirányozva. Bethlen 1892 nyarán jelentette be a minisztertanácsnak, hogy a tervezett munkálatok — kivéve a Hanság-csatornát — év végére elkészülnek, de az előirányzott költségeken túl még 5 millió Ft többletköltség merül fel. Javaslatára a testülettől felhatalmazást nyert, hogy a társulattal újabb kölcsön felvételéről egyezkedjen (1892. júl. 8./16.); az ügy érdemi részét azonban már a következő kabinet tárgyalta meg. 3. ORSZÁGGYŰLÉS, UDVARTARTÁS, BELÜGYI KORMÁNYZAT 3. 1. Az Országgyűlés ügyei Az Országgyűléssel összefüggő kormányfeladatokat a miniszterelnök és részben a belügyminiszter — aki ekkor maga a miniszterelnök volt — látta el, a lényeges kérdéseket illetően a minisztertanács határozata alapján. A Szapáry-kabinet megalakulásakor az 1887-ben összehívott országgyűlés harmadik ülésszaka zajlott. Röviddel a kormány megalakulása után — a közösügyi delegációk megválasztására vonatkozó szabályok miatt azonban — szükségessé vált ezen ülésszak berekesztése és a negyedik ülésszak összehívása. Erről az 1890. április 24-i minisztertanács döntött: javaslatára az uralkodó aláírta a berekesztő/összehívó királyi kéziratot, mégpedig — miként korábban és később is megtette a kormányfő kérése esetén -— a konkrét keltezés utólagos beírására vonatkozó felhatalmazással. A negyedik ülésszak 1890. május 12-én nyílt meg. (1890. ápr. 24J2.) Egy év múlva, 1891. május l-jén határozott a testület ennek az ülésszaknak a berekesztéséről és az ötödik ülésszak azonnali összehívásáról, amely 1891. május 21-én ült össze. (1891. máj. L/29.) Mint fentebb, az 1.1. fejezetben láttuk, a közigazgatási reformjavaslat tárgyalása során 1891. augusztus 3-án a kabinetülésen már felmerült az Országgyűlés idő előtti feloszlatásának gondolata. A testület augusztus 6-án ezt végül is elvetette — többek között — azért, mert a Szabadelvű Párt még nem volt felkészülve a választásokra. (1891. aug. 6./1.) Szapáry viszont — bizonyára a közigazgatási javaslat tárgyalása során felkorbácsolódott szenvedélyeket csillapítandó — augusztus 17-től október 3-ig elnapoltatta az Országgyűlés üléseit. Érdekes, hogy ezt a kérdést a minisztertanács előzetesen nem tárgyalta meg, legalábbis ennek nincs nyoma a jegyzőkönyvekben. (Vö. 1891. aug. 3./1., aug. 6./L, aug. 16./1.) Két és fél hónap múlva a miniszterek mégis az idő előtti feloszlatás mellett döntöttek, mivel úgy ítélték meg, „hogy a Képviselőházban kifejlődött viszonyok között a jelen országgyűléstől hasznos tevékenységet már várni nem lehet, s az Országgyűlés hátralévő ideje valószínűleg meddő vitatkozásokkal telne le". (1891. nov. 21./7.) A minisztertanács a feloszlatás konkrét időpontját 1892. január 5-ében határozta meg. (1891. dec. 18./4.) A berekesztő trónbeszéd tervezetének elfogadása december 24-én, majd az uralkodó által a tervezeten tett módosítások tudomásulvétele december 29-én történt meg. (1891. dec. 24,/L, dec. 29./1.) Ferenc József 1892. január 5-én 11 órakor a budai királyi várban olvasta fel a trónbeszédet, és ezzel az 1887. szeptember 26-ára össze69