Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány sajátos közjogi viszonyok miatt azonban a kormány — megszavazását követően — törvényjavaslat formájában rögtön ismét benyújtotta azt, és így a költségvetésről törvényt is alkottak. 16 Önmagában nem keletkezett költségvetésen kívüli helyzet akkor sem, ha december 31-ig nem fogadták el a következő év költségvetését. Az ilyen ex lex-nek nevezett állapot csak akkor következhetett be, ha a kormány nem kapta volna meg időben a pénzügyi felhatalmazást, vagyis azt, hogy a költségvetés elfogadásáig meghatározott időn át külön törvény előírásai szerint beszedethesse az adókat és fedezhesse a felmerülő kiadásokat. Ilyen helyzet a kiegyezés óta és kormá­nyunk idején sem alakult ki: a következő év költségvetését 1890-ben decemberben elfogadták (erre utoljára 1880-ban volt példa), 1891-ben és 1892-ben pedig időben megszületett a felhatalmazásról szóló törvény. A költségvetés elfogadásának idejét több, megalkotásában érintett testület munkája befolyásolta. Ennek megvilágításához nézzük meg a költségvetés elkészíté­sének fontosabb állomásait 1890 és 1892 között: A közös minisztertanács határozata A delegációk döntése Országgyűlési beterjesztés A Képviselőház döntése 1890-ben: 1891-ben: 1892-ben: május 5. szeptember 21. május 9. június 28. december 3. október 27. október 2. október 7. október 1. december 4. 1892. június 17. 1893. április 18. A kormány mindhárom évben október első napjaiban nyújtotta be a költség­vetést annak ellenére, hogy 1891-ben és 1892-ben a delegációk csak december ele­jén, ill. október végén szavazták meg a közösügyi előirányzatot. 1891-ben a költség­vetéssel együtt a felhatalmazást kérő törvényjavaslatot is megkapta a Ház, mert a közös minisztertanács és ennek következtében a delegációk késői döntése miatt eleve számítani lehetett a csúszásra. Az év vége felé az is nyilvánvalóvá vált, hogy az Or­szággyűlést feloszlatják és választások lesznek. Emiatt 1892. február 27-én a kor­mány az új Országgyűlésnek is benyújtotta a költségvetést. A képviselőházi tárgyalás ezután 46 vitanapot vett igénybe. 1892-ben a következő évi költségvetésnél részben a delegációk szokásosnál későbbi összeülése, részben a november folyamán lezajlott kormányváltozás okozta a késedelmet. Emiatt a költségvetést a következő kormány­nak kellett letárgyaltatnia. A minisztertanács évente a kialakult menetrend szerint kezdte meg a költség­vetés előkészítését. Miután a közös minisztériumok előzetes tervezetei megérkeztek, a pénzügyminiszter — a Szapáry-kormány idején minden évben — előterjesztést tett a minisztertanácsnak a kormányvélemény kialakítása céljából. (1890. ápr. 24./L, 1891. szept. 7J2., 1892. máj. 5/2.) A közös minisztertanácson résztvevő miniszterel­nök és pénzügyminiszter ennek alapján igyekezett érvényesíteni a magyar érdekeket, majd a közös minisztertanács után a pénzügyminiszter tájékoztatta a testületet a döntésekről. (1890. máj. 1./1, máj. 9./1, 1891. szept. 25./L, 1892. máj. 20./1.) A Magyar Korona Országai költségvetésének előkészítése céljából a minisz­tertanács május vagy június hónap folyamán határozatban kötelezte a tárcák vezetőit, hogy július 15-ig küldjék meg a pénzügyminiszternek fejezetük tervezetét. (1890. máj. L/17.,1891. máj. L/24., 1892. jún. 17./11.) Beérkezésük után egyeztetések 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom