Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

5275./ 1891. január 30. mert egyszerűsége és áttekinthetősége, úgyszintén az elfogadott díj számítási rendszer célszerű volta az osztrák érdekeltekre is előnyös díjszabási átalakítást jelent; valamint állíthatja azt is, hogy az ezen díjszabás elleni felszólalások — eltekintve a célzatos­ságtól — csak az ügy nem ismeréséből eredhettek. A fent idézett azon hivatalos állítás különben, hogy a magyar eredetű áruk egyoldalú, kivételes elbánásban részesíttetnek, nem is a helyi díjszabásra, hanem a MÁV-nak úgynevezett kivételes díjszabásaira vonatkozhatik csak, márpedig az elő­adó miniszter úr azon határozott nézetben van, hogy amaz állítás ezen díjszabások tekintetében sem helytálló. Tény az, hogy pénzügyi és közgazdasági indok alapján egyes kereskedelmi és termelési ágak a rendszerint fennálló díjszabásoktól eltérő kedvezőbb elbánásban részesíttetnek. Ez a kedvezményezés mindenütt, sőt Ausztriában fokozott mérvben gyakoroltatik. Midőn előadó miniszter úr a helyi díjszabás átdolgozásához fogott, egyúttal célul tűzte ki azt is, hogy a refakciákat és a számos különböző kivételes díjszabáso­kat, melyek ellen a hazai érdekelt körök egy része ismételten felszólalt, fokozatosan kiküszöbölni, megszüntetni és ehhez képest a díjszabásokat, melyekben már-már senki se tudott eligazodni, összevonni és áttekinthetőkké tenni fogja. Teljesen és egyszerre megszüntetni ezeket a kivételes elbánást biztosító díjszabásokat nagy pénzügyi és közgazdasági kár nélkül nem lehetett, és azért okszerűen csak fokozato­san előkészített átmenetről lehet szó. Előadó miniszter úrnak ezen törekvése és teljesen nyílt eljárása már eleve ki­zárja a célzatosságot. így történt, hogy előadó miniszter úr a régibb idő óta életben lévő több mint 60 kivételes díjszabást megszüntetvén, ezek közül csupán 25-öt tartott átalakítva ér­vényben, mi önként érthetőleg szintén általános értékű intézkedés, és éppen a pana­szolt helyzet lényeges javítását jelenti. De ezen 25 életben hagyott, illetve átdolgozva ismét nyíltan megállapított ked­vezmények legtöbbje amellett, hogy régibb keletű, részint általános, tehát mindenki által igénybe vehető, részint oly cikkekre terjed ki, melyekben Ausztria inkább fo­gyasztónk és nem versenyzőnk, részint olyanok, melyek ámbátor hogy csak az Ál­lamvasutak és az általuk kezelt vasutak mentén fekvő gyárak által vehetők igénybe, csakis bizonyos vonalakra, vagy csak bizonyos állomások között érvényesek, és csa­kis a lokális gazdasági érdekeknek kielégítésére vezetnek, tehát még a Magyar Koro­na területén belül is csak egyes vidékek javára esvén, az általános forgalmat nem érintik. Ezek megszüntetése, eltekintve attól, hogy forrásuk szerződésekben is kere­sendő: egyértelmű volna a legvitálisabb érdekek menthetlen sérelmével és ezen álta­lában kisebb vállalatok megbuktatásával, ami valóban annál kevésbé következhetik a vámszövetségből, mert ez a Magyar Korona Országainak közgazdasági emelkedését, bár csak ily szerény mérvben, nem gátolja és nem gátolhatja. Kiegészíti előadó miniszter úr ezeket még azon irányban is, hogy a fentidézett állítással éppen ellenkezően a darabárukra nézve, melyek pedig Ausztria hozzánk való fő bevitelét képezik, oly olcsó kivételes díjszabások állanak fel, p. o. Bécs és Budapest között és megfordítva, amilyeneket hasonló magyar eredetű áruk rendsze­439

Next

/
Oldalképek
Tartalom