Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

50./3./ 1891. január 15. A három első év leteltével még további — esetleg két évre terjedő — átmeneti időszak állapíttatnék meg, amely idő alatt az állam mostani ezüstforintosait cirka 50 millió értékig átveretné nem teljfinomsággal, hanem esetleg csak 0,8 finomsággal veretendő, de aranyra átcserélhető 1 Ft-osokkal, a bank pedig egész ezüstkészletét aranyra változtatná át. Ezen átmeneti 4. és 5. évben az ezüstforintosokat az állam arany ellenében csakis a banktól váltaná be az esetre, ha ezüstkészlete nagyobb lenne az összes fedezet egy negyedénél. Az ötévi átmeneti időszak lejártával a mai ezüstforintosok teljesen bevonatnának. Amennyiben a készfizetési eszközökben hiány mutatkoznék, s különösen a 10 Ft-on aluli pénznemek elégteleneknek bizonyulnának — ami minden valószínűség szerint bealland —, a hiány akként pótoltatnék, hogy az állam eltekintve az évenkint mintegy 3 millió Ft-ra tehető s a kincstári bányákból és aranybeváltásokból eredő új aranyveretésektől, még egy bizonyos —• cirka 30 millió Ft-ot tevő — aranyösszeget veretne ki, ezenkívül rendes ezüsttermeléséből még az ezüst váltópénzt szaporítaná, átmenetileg pedig a bankot a mutatkozó szükséghez képest 5 és 2 Ft-os bankjegyek kibocsátására is felhatalmazhatná. VI. A valutarendezés költségei, az állam részéről az államjegyek és az ezüst 1 forintosok fundációjának költségeit is ide számítva, 265 millió mai, vagyis kereken 315 millió új aranyforintra tehetők, ezenkívül a Birodalmi Tanácsban Képviselt Királyságok viselnék a sóbánya-utalványok rendezésével s illetőleg az államjegyek 312 millió Ft-ot meghaladó részének bevonásával, valamint a 80 millió bankadósság visszafizetésével járó költségeket. A Birodalmi Tanácsban Képviselt Királyságok és Országok, valamint a Magyarország által közösen viselendő kiadásokhoz a Magyar Korona Országai a pénzverési törvényeknél mindig követett 30% arányban járulnának, s ezenkívül a 80 millió Ft-nyi bankadósságra visszafizetendő összeg 30%-át az etekintetben kötött egyezség szerint 50 év alatt kamat nélkül térítenék meg a Birodalmi Tanácsban Képviselt Országoknak. Közös kötelezettség terhelné a Magyar Korona Országait az államjegyek 312 millió Ft-ot tevő részének, az ezüst 2, 1 és 1/4 forintosoknak, valamint a váltópénznek arányos bevonása és átveretésében, de e kötelezettség a német egyleti tallérokra, amennyiben beváltásuk szükségesnek bizonyulna — amíg kötelezettség nem áll fenn —, nem terjesztethetnék ki.

9a Áttér azután a bankhoz való viszonynak ismertetésére, előadván, hogy úgy a több-bankrendszert, mint egy külön magyar jegybanknak felállítását mellőzendőnek véli,

10 hanem megszilárdult hitelű mai jegybank-intézetünkkel tartja a valutarendezést keresztülviendőnek, s a bankot mai dualisztikus szervezetében továbbra is fenntartandónak, sőt a bank helyzetének megszilárdítása végett szükségesnek tartja, hogy a 80 milliós adósságból 50 millió Ft, éspedig 30 millió Ft az átmeneti időszak első három évének lejártáig, vagyis a készfizetések fölvétele előtt, további 10-10 millió Ft pedig a negyedik és ötödik évben a banknak visszafizettessék. De miután a bankra a valutarendezésből jelentékeny előnyök hárulnak, jelesül: a. aranyban levő mai fedezete, amely most mérlegében ázsió nélkül nyer kifejezést, a rendezés után az ázsióval együtt, mégpedig az új relációra való áttérés által elért magasabb ázsióval nyerend kifejezést; b. ugyancsak előnye leend a banknak az, hogy a 80 millió Ft-nyi adósság 427