Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. októberll. 3L/397 A közigazgatási reformtervezet (a járási bizottság)

3 A közigazgatási reform tárgyában a miniszterelnök úr kijelölvén azon feltételeket, melyek alatt a járási bizottságok szervezéséhez maga részéről az esetben hozzájárulni hajlandó volna, ha ily járási bizottságoknak felállítása egyáltalában célszerűnek találtatnék, a minisztertanács azon kérdés eldöntésének függőben hagyásával: vajon szerveztessenek-e járási bizottságok? — megállapodott aziránt, hogy amennyiben a járási bizottságok intézménye bizonyos, a megyék autonóm jogkörébe eső ügyek ellátása végett a közigazgatás szervezetébe felvétetnék, ily járási bizottságok felállítása csak fakultatíve mondassák ki oly megyékre nézve, ahol ezen intézmény életbeléptetését a helyi viszonyok indokolttá teszik, határozottan megállapíttatván, hogy járási bizottságok

a a közgyűlés és a közigazgatási bizottság meghallgatása után csak a belügyminiszter engedélyével szervezhetők, s a belügyminiszternek joga legyen a már felállított járási bizottságokat is, ha azok működését nem találná üdvösnek, a megyei közgyűlés és a közigazgatási bizottság meghallgatása után bármikor ismét feloszlatni.

4 A járási bizottságok 8-12 tagból állanak. Ezek 6 évre választatnának a megyei közgyűlés által; minden harmadik évben a tagok fele kilépne, de ismét megválasztatható volna. A bizottság elnöke a főszolgabíró, ki felruháztatnék azzal a joggal, hogy a bizottság minden oly határozatának végrehajtását felfüggesztheti, melyet törvénybe ütközőnek, a bizottság hatáskörén túlmenőnek, vagy máskülönben célszerűtlennek tart. A járási bizottság tagjainak felerésze a járásban lakó vagy bíró virilistákból alakulna; ha ilyenek elegendő számmal nem volnának, a közgyűlés a járásban bíró vagy lakó más egyéneket is választhat. Ugyanilyen elemekből volna a bizottság másik fele a közgyűlés által választandó. A járási bizottságba való választhatási képesség bizonyos cenzushoz kötendő, mely magasabb legyen azon cenzusnál, mely a képviselői választási jogot megadja, s mindenesetre az írás és olvasás tudása kikötendő. Tisztviselők és községi elöljárók a járási bizottságnak tagjai nem lehetnek. A járási bizottság ügyrendét a járási bizottság és a megyei közigazgatási bizottság meghallgatása után a belügyminiszter állapítja meg. Az ügyrendben volna meghatározandó, hogy a járási bizottság hány ülést és mely időközökben tartsa. Hogy a járási bizottság és a megyei közgyűlés között a szerves kapcsolat fenntartassék, kimondandó, hogy a járási bizottság évenkint jelentést tartozik tenni a közgyűlésnek. 338