Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. szeptember 29. 28736./ sánál támadt akadály, nehézség vagy összeütközés valamelyik közigazgatási közeg hibája vagy mulasztása miatt történt, az ellen a fegyelmi eljárás elrendelése; azon ügyek, melyek az adó kezeléséről szóló törvény és az 1890:1. te.

4 által oda utaltatnak; a hivatalos közegek tevékenységének és működésének megfigyelése, s az annak folytán szükségesnek talált intézkedéseknek kezdeményezése; az 1876:

VI. te. 30. §-ában említett ügyekben (tankönyvek használata, tanköteles gyermekek iskolába járása, tanítók fizetése, iskolai épületek) felügyelet és ellenőrzés gyakorlása; a börtönök állapotára felügyelet; az árvaügyi adminisztráció ellenőrzése és ezen ügyekben határozatok hozatala; felterjesztések, javaslatok előterjesztése s az évi jelentés megállapítása. Vajon ezenkívül még mi utalható a közigazgatási bizottságok plénuma elé: az a törvényjavaslat részletes kidolgozásánál lesz megállapítandó. Tagjai legyenek a közigazgatási bizottságnak az elnöklő főispánon kívül az alispán, a főjegyző, a tiszti ügyész, az árvaszéki elnök, a főorvos, a pénzügyi igazgató, a tanfelügyelő, a kir. ügyész; ahol folyammérnöki, vagy állami erdőhivatal van, ezek főnökei is tagjai a közigazgatási bizottságnak,

5 s azonkívül 12 választott tag. Azon szak előadója, akinek ügye tárgyaltatik, meghívható az ülésre, de szavazattal nem bír. A póttagok intézménye egyelőre mellőzendő. A bizottság hármas hatásköre (közigazgatási, fegyelmi és fellebbviteli) fenntartandó; azonban a fennebbi megállapodáshoz képest legnagyobb részben az albizottságok útján gyakorlandó. A fellebbviteli fórumok úgy szabályzandók, hogy minden ügy legfeljebb 3 fokú határozattal intéztessék el, s lehetőleg egyes hivatalnokok bízandók meg a fellebbviteli hatósággal. Elfogadtatik, hogy a közigazgatási bizottságokhoz tartozó ügyek elintézésére a főispán elnöklete alatt 3 szakosztály alakíttassék: a.) a közigazgatási szakosztály; tagjai a főjegyző, a tiszti ügyész és 2 választott tag. Az egyes szakok képviselői meghívhatok a bizottságba, de szavazati joggal nem bírnak; b.) a pénzügyi szakosztály; tagjai: a főjegyző, tiszti ügyész, vagy aki ezt helyettesíteni fogja, és 2 választott tag; előadó a pénzügyi igazgató, szavazat nélküli, de fellebbezési joggal; c.) a gazdasági és erdészeti szakosztály; tagjai: 4 választott tag. A szakelőadók megjelenhetnek, de nem szavaznak. Ezen felül a fegyelmi választmány jelenlegi szervezetében fenntartandó. 324