Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

28736./ 1890. szeptember 29. A megye székhelyén nem lakó tagok bizonyos útiátalányban részesítendők. A közigazgatási bizottságok rendszerint havonkint tartják üléseiket; hasonlóképpen a szakosztályok is, de a szükséghez képest többször is összehívhatok. Az egyes hivatal főnökök azonban jelentéseiket csak 1/4 évenkint terjesztik elő; valamint a miniszterelnökhöz intézett általános jelentések is ezentúl nem félévenkint, hanem évenkint térj esztendők fel. Ezután megkezdetik a közigazgatási bíráskodás szervezésének tárgyalása,

6 azonban az idő előrehaladta miatt a tárgyalás másnapra halasztatik. Jegyzetek 1 Ld. még 1890. jún. 20./2., szept. L/11., nov. 26J3., dec. 3/7., 1891. jan. 15./1., febr. 13./3., ápr. 3./3., máj. L/8, és 9., máj. 13./2. 2 A közigazgatási reform ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 12. jegyzet. 3 A közigazgatási bizottság az illető törvényhatóság területén a közigazgatás különböző (a törvényhatósági közgyűlés által választott és a kormány által kinevezett) közegeinek „összhangzatos" működését volt hivatva biztosítani. Elnöke a főispán, tagjai bizonyos állami tisztviselők és a törvényhatósági bizottság 2 évre választott 10 tagja volt. A bizottság hatásköre meghatározott közigazgatási ügyekben közvetlen intézkedésre, továbbá bizonyos fegyelmi és fellebbezési ügyekre terjedt ki. 4 a közutakról és vámokról 5 Az erdöhivatal főnöke új tagja lett volna a bizottságnak. 6 A közigazgatási bíráskodás ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 11. jegyzet. — A közigazgatási határozatok elleni jogvédelem ügye hazánkban 1869-ben, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló tvj. tárgyalásakor merült fel először. E célra külön bíróságok szervezése a 80-as években került komolyabban napirendre. Az 1883:43. te. fel is állította a Pénzügyi Közigazgatási Bíróságot. A Kh. 1886. márc. 16-án a törvényhatóságokról szóló tvj. tárgyalásakor határozatban utasította a kormányt a teljes körű közigazgatási bíráskodás szervezéséről szóló tvj. benyújtására. A BM-ban 1889 folyamán kidolgoztak egy tervezetet, amelyet Teleki büm. 1890. febr. 23-án küldött meg véleményezésre a társminisztereknek. A tervezet kétfokozatú szervezetet javasolt: a vm.-i székhelyeken főispáni elnöklettel elsőfokú közigazgatási bíróságokat, míg Bp.-en egy felsőfokú közigazgatási bíróságot. (A tvj.-tervezet és indokolása: OL - K 26 - 1890 - 1338.) — A Szapáry-kormány nem vette át ezt a Teleki-féle javaslatot, hanem újat dolgozott ki. Ez tükröződik a mt.-i előterjesztésben. A közigazgatási bíráskodás behozatala szoros összefüggésben állt a közigazgatás reformjával, mivel a megyei igazgatás tervezett állami közegekre bízása csak jelentős alkotmányjogi garanciák egyidejű biztosításával látszott keresztülvihetőnek. Az állampolgárok jogvédelme szempontjából legfontosabb alkotmányos garanciának a közigazgatási bíróság felállítását szánták. Uo. (3056). 325