Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

167247 1890. július 4. rületére nézve egyetlen és egységes konkretális állományba foglaltassák, nem számítva természetesen a számvevőségi személyzetet és az orvosokat, kik külön állományt képeznek. Helyeseltetett, azzal a hozzáadással, hogy a tervezett állományi rendezés ne hozassék kapcsolatba netáni fizetésjavításokkal.

45 16. A Svájccal fennálló állategészségügyi egyezmény módosításának kérdése

46 A földmívelési miniszter úr jelentette, hogy a svájci kormány a Monarchiánkkal 1883. március 31-én kötött állategészségügyi egyezmény revízióját kívánván, a Monarchia kormányai részéről bizottsági tárgyalások tartattak azon álláspontnak megállapítása céljából, mely a svájci javaslatokkal szemben részünkről elfoglalandó volna.

47 A bizottsági megállapodások lényegesebb pontjai, melyekhez az előadó miniszter úr is maga részéről hozzájárul, a következők: hogy az 1883-i egyezménynek csak azon pontjaira terjesztessék ki a tárgyalás, amelyekre nézve a svájci kormány módosításokat hozott javaslatba, nehogy az új egyezmény létrejövetele megnehezíttessék. Az I. cikkben javaslatba hozatott, hogy az a körzet, melyen belül a marhavésznek történt kiütéséről a szomszédos ország hatóságai értesítendők, ne távolsági vonalak, hanem közigazgatási kerületek szerint határoztassék meg. Az a svájci követelés, miszerint ragadós tüdőlob esetében is ugyanaz az eljárás követtessék, mint a keleti marhavésznél, részünkről el nem fogadandó, hanem az elébb említett betegségnél a tilalom csak a vészes kerületekre szorítandó. El nem fogadható továbbá, hogy már a vész iránti puszta gyanú is a tilalom okául szolgálhasson. Végre el nem fogadható az a svájci követelés sem, hogy az állati származási és egészségi igazolványok érvényességi tartama 8 napról 6 napra szállíttassák le. A bizottsági javaslatok elfogadtatván, a földmívelési miniszter úr felhatalmaztatott, hogy a magyar kormánynak e javaslatokhoz való hozzájárulásáról a közös külügyminiszter urat értesítse.

48 17.

a A földmívelésügyi miniszter előterjesztésére határozat arról, hogy hitelmaradvány felhasználását engedélyezzék a megrongálódott szegedi Tisza-rakpart helyreállítási munkálataira.

49 Jegyzetek a A 18. pontot nem közöljük. 1 A kormány 1867-ben elismerte az 1848/49-es honvédek segélyegyleteinek működését, és jóváhagyta az Egyletek Orsz. Szövetségének alapszabályait, majd államsegélyt is biztosított utóbbi részére. A segély összege 1886-ban 80 000, 1890-ben 180 000, 1891-ben 200 000, 1893-ban 300 000 275