Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

9./177 1890. május 17. mert rendelkezési (törvényhozási) joga a Horvát-Szlavón Országgyűlésnek csakis az autonóm hivatalok felett van, csak ezekre nézve hozhat törvényeket, és csak ezekre szabhatja meg, kik bírnak hivatalviselési képességgel, kik nem, mikor enyészik el egy ily már adományozott hivatal, csakis ily hivatalok elérésére dekretálhat képtelenséget határozott időre vagy mindenkorra; ellenben közös hivatalokra nézve a Horvát-Szlavón Országgyűlés nem rendelkezhetik, azokról az 1883:1. te. intézkedik, az szabja meg, kik viselhetnek ily hivatalokat, kik nem képesek ily hivatalok viselésére, mik ezen hivatalok elenyészési okai stb. Minthogy azonban a horvát-szlavónországi bán kijelentette, hogy ha a jelen javaslat törvénnyé válik, az annak alapján hozott ítéletek, amennyiben oly személyekre vonatkoznak, kik közös hivatalt viselnek, hivatalból átteendők lesznek az elítélt egyén hivatali felsőbbségéhez, mely azután az 1883:1. te. és az idevonatkozó törvények alapján a kellő szükséges lépések megtételéről maga hatáskörében intézkedni fog, és a netaláni hivatalvesztés az 1883:1. te. és az idevonatkozó más törvények alapján és értelmében fog elrendeltetni. Az igazságügy-miniszter úr a horvát-szlavónországi bán úr ezen kijelentéséhez hozzájárulván, a törvényjavaslat ezen szakaszaira sem kíván további észrevételt tenni. A minisztertanács elhatározván, hogy a szóban levő törvény értelmezésére nézve történt nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétessenek, felhatalmazta a horvát-szlavón-dalmát miniszter urat, hogy azt legfelsőbb szentesítés alá terjeszthesse.

1 Jegyzetek a Az itt következő „vasút" szót tollal kihúzták. b Tarkovich megváltoztatta a szövegezést. E helyen eredetileg a következők álltak: „elfogadta, és aláírta, s kötelezettséget vállalt arra, hogy ezen hozzájárulást f. hó 27-éig kieszközli." c Tarkovich beszúrása. d Tarkovich megváltoztatta a szöveget. A szó helyén eredetileg ez állt: „a zár alá vételtől elkülönítve," 1 A MÁV hajózási vállalata 2 gőzössel és 3 uszállyal 1888-ban alakult. Fő célja a MÁV forgalmi hatékonyságának növelése volt. A vállalat 1891-ben átvette az államosított Osztrák-Magyar Államvasút Rt. 1859-ben létrehozott hajózási üzletét is. Matlekovits II. k. 862. p. — Ld. még 1894. jún. 18./4. 2 Ld. még 1890. ápr. 11./6., máj. 30./5., júl. 4J6. 3 Baross elnökletével tartott értekezlet jk.-ét ld. OL - K 229 - 1893 - 14. t. - 9375 (30 726/1890). 4 Ld. még 1890. ápr. 11./6., máj. 9J2., jún. 13./4., jún. 27./14., júl. 4,/3., szept. 21./2., 1892. máj. 20./9. 5 A szerződés Ker. Min.-ban készült első tervezete még 1891. jan. 1-jei államosítási határidővel számolt. (OL - K 255 - 1890 - 9. t. - 1119.) — Baross elnökletével máj. 10-11-én tartották meg azt az értekezletet, amelyen a rt. képviselői is elfogadták a szerződés tervezetét. Ebben az állam már 1890. jan. 1-jei visszamenőleges hatállyal kívánta érvényesíteni a megváltást. Uo. 2968. 6 A vasút igazgatósága és főműhelye Sátoraljaújhelyen működött. 7 A Magyar Északkeleti Vasút Rt. vonalainak beváltásáról szóló tvj.-ot, indokolásával együtt ld. OL K 2 (1887-92) - 4794/1890 (181. cs.), Baross máj. 21-én terjesztette a Ház elé. A javaslatot az Ogy. lényegében vita nélkül elfogadta (jún. 4.). (Uo. 4821, 4910 és 4926/1890 /ISI. cs./, KN /1887-92/ 18. k. 239., 284., 443^144. és 451. p.) — Az így született 1890:31. te. felhatalmazta a kormányt, 239