Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. május 17. 9./17./ hogy az állam megváltási jogát 1890. jan. 1-jei hatállyal érvényesítse, valamint a kerm.-t és püm.-t, hogy a társasággal létrejött szerződést — utóbbi közgyűlésének jóváhagyása után — aláírhassák. 8 A vasút kiépítését elsősorban a dorogi és tokodi széntelepek szállítási igényei indokolták. Már a budapest-újszőnyi állami vonal kiépítésekor célba vette az állam egy szárnyvonal létesítését Esztergomig, de pénz hiánya miatt e terv kútba esett. Ezután dr. Silberstein Adolf és érdektársai kaptak előmunkálati engedélyt, akik később a Neuschloss Károly és Fia, valamint a Horschitz Frigyes bp.-i cégekre ruházták jogaikat. Az engedélyezési tárgyalásra 1889. ápr. 10-én került sor. OL - K 2 1887/92 - 4796/1890 (181. cs.) — A kerm. 1890. máj. 21-én nyújtotta be a tvj.-ot. (Iratokat és a jún. 4-én befejeződött kh. tárgyalást ld. uo. 4816, 4913 és 4929/1890 /181. cs./, KN /l 887-92/ 18. k. 239., 284., 447-448. és 452. p.) — A javaslatot az 1890:34. te. emelte tv.erőre. Baross júl. l-jén adta ki az engedélyokmányt. (RT 1890. 1062. p.) — A vonalat 1891-ben helyezték forgalomba. — Tominac 22-23. p. — Ld. még 1891. okt. 23./L, 1894. júl. 17./11. 9 Az állam és az Osztrák-Magyar Államvasút között 1882-ben kötött szerződéssel (becikkelyezte az 1882:45. te.) utóbbi elvi engedélyt nyert egy Esztergomtól Ipolyságig (esetleg Balassagyarmatig), ill. Léváig vezető HÉV 10 éven belüli létesítésére. Az Esztergom és Ipolyság közötti vonal az 1884. jún. 9-én kelt engedélyokmány alapján épült ki. Ennek Balassagyarmatig terjedő folytatására kért és kapott 1889-ben előmunkálati engedélyt a társaság. Az engedélyezési tárgyalásra 1890. ápr. 21-én került sor. OL - K 229 - 1894 - 2. t. - 73 237 (18 323 és 29 750/1890). 10 A vonal kiépítésére — Baross máj. 27-i előterjesztése és az uraik. jún. 7-i lf. elhatározása alapján — jún. 18-án adtak engedélyt az Esztergom-Nána-Ipolyság HÉV engedélyokmányához csatolt II. Függelék formájában. (Uo. /35 910, 42 232/1890/ és RT 1890. 972. p.) — A vasutat 1891-ben adták át. (Tominac 22-23. p.), de akkor az már — az Osztrák-Magyar Államvasút vonalainak államosítása folytán — a MÁV hálózatába tartozott. Vö. 1891. júl. 29.14. 11 Horváth Gyula még 1885-ben kapta az előmunkálati engedélyt, 1888-ban két részletben került sor az engedélyezési tárgyalásra, amelyen komoly vita alakult ki a bányászandó szén értékesítésének kérdésében. Berl D. ugyanis egészen addig ragaszkodott a szén egy részének állami értékesítéséhez, amíg ki nem derült, hogy a szén kitűnő minőségű. OL - K 229 - 1893 - 17. t. - 216 (40 505/1885, 25611 és 57 441/1888). 12 A mt.-i előterjesztés fogalmazványa: uo. (19 655/1890). — Ld. még 1890. szept. 20./2. 13 A határozat alapján Baross máj. 22-én az osztrák kerm.-hez fordult, aki az átiratot az illetékes cs. kir. büm.-hez továbbította. Utóbbi júl. 21-én válaszolt, miszerint a nyelvi adatfelvétel nem terjed ki az idegen állampolgárokra, tehát semmi szükség nincs az 1880-ban bevált számlálási rovatok megváltoztatására. A cs. kir. büm. egyúttal elfogadta Baross javaslatát az egymás állampolgáraira vonatkozó adatok kölcsönös kicserélésére. — Iratok: Allgemeines Verwaltungsarchiv, Wien, Ministerium des Innern 12 106/1890. 14 A „megszállt tartományok" közös püm. által készített 1891. évi költségelőirányzata (ld. OL - K 255 -1890 - 6. t. - 1207) 10 136 149 Ft kiadással és 10 187 650 Ft bevétellel, azaz 51 501 Ft felesleggel számolt. A mt. felhatalmazása alapján a me. máj. 20-án értesítette a közös püm.-t a magyar hozzájárulásról. OL - K 26 - 1890 - 1566. 15 Ld. még 1890. máj. 9.Í2., júl. 4.ß., szept. 21./2. — A tvj.-tal, ill. a bűnügyi költségek behajtásának racionalizálásával Szilágyi célja a kir. ügyészekre nehezedő és a tulajdonképpeni feladatuk (közvádló) ellátását akadályozó súlyos adminisztratív terhek csökkentése volt. Az intézkedés szervesen illeszkedett az igm. hivatalba lépése óta tett, az ügyészi ügyvitelt egyszerűsítő rendelkezéseinek sorozatába. (A tvj.-ot, amelyet Szilágyi okt. 2-án nyújtott be a Házban, indokolásával együtt ld. OL K 2 - 1887/92 - 5006/1890 (181. cs.). További ogy. iratok és az okt. 30-án zárult tárgyalás: uo. 5097, 5366 és 6140/1890 (181-183. és 185. cs.), KN (1887-92) 19. k. 9., 31-32., 40-43. és 47. p.) — A tvj.-ot — az eredetihez képest némi módosítással — az 1890:43. te. emelte tv.erőre. 1891. júl. l-jével életbe léptette az igm. 1891. jún. 17-én kelt 21 815. sz, rendelete. RT 1891. 558. p. 16 A kisbéri állami ménes az ország telivértenyésztésének alapforrását képezte. A FM átlag négy évenként kért és kapott költségvetési fedezetet egy-egy telivér mén beszerzésére, ennek megfelelően a jk.-ben említett mt.-i határozat 1892-re ütemezte a következő vásárlást. Ruperra kimúlásával azonban 5-re csökkent az aktív telivér ménállomány, ez pedig — figyelembe véve, hogy az ország 900 db-os telivérkanca-állományából kb. 200-at rendszeresen Kisbéren fedeztettek — nem látszott 240