Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány A testület 1894 őszén tárgyalta meg Wekerle előterjesztését a lottó ügy szabályozásáról. A lottójövedék jelentős állami bevételi forrást jelentett, így a kormány nem hagyhatta figyelmen kívül a létező kis lottó és más sorsjegyjátékok körüli viszszásságokat ostorozó kemény kritikákat. Ezért — a már 1891-től folyó tervezgetések után — döntés született az osztály sorsjáték bevezetéséről szóló előterjesztésről, amely azonban csak 1897-ben hozta meg gyümölcsét. (1894. okt. 1./19.) Kormányunk hivatali idejében több korábban zálogba adott kincstári birtok örök tulajdonba engedéséhez járult hozzá a minisztertanács: Négerfalva (1893. júl. 15./3.), Alvinczy-féle Alsó-Fehér vármegyei birtokok (1893. okt. okt. 20./18., 1894. márc. 20./4.), Szászfenes (1894. dec. 9.Z25.). Régóta, a kiegyezés idejétől húzódó problémát képezett a még mindig katonai objektumul szolgáló budai Gellért-hegyi citadella ügye. Az elnyomás e jelképének eltüntetése érdekében nemzeti mozgalom indult, amely már 1890-ben sikerrel kecsegtetett: az uralkodó ekkor engedélyezte az erőd átadását a fővárosnak abban az esetben, ha az kötelezettséget vállal lebontására és helyette egy másik laktanya építésére. (A Szapáry-kormány jegyzőkönyveiben: 1890. jún. 13./10.) A közjogi súrlódásokat is okozó ügyben hosszadalmas tárgyalások kezdődtek, mígnem 1894-ben egy átfogóbb megegyezés született, miszerint a Közös Hadügyminisztérium a Citadella mellett több — a főváros fejlesztésének útjában álló — laktanyát is átenged bizonyos ellenszolgáltatások fejében. Az erről szóló törvényjavaslat-tervezetet 1894 tavaszán fogadta el a minisztertanács, amelyből megszületett az 1894:20. te. (A részleteket Id. a jegyzőkönyv jegyzetében, 1894. máj. 3./20.) 2.2. Közlekedésügy A közlekedésügy területén 1893-94-ben az előző kormányciklusban megkezdett nagy beruházások folytatódtak. Rajtuk kívül néhány új program is indult. a) Vasutak A minisztertanács 1894. szeptember közepén a fenyegető kolerajárvány miatt kénytelen volt foglalkozni a Maramarossziget—Kőrösmező-Határszéli Vasút építési munkáinak helyzetével. Döntése értelmében az építkezést nem szüneteltették, de ütemét csökkentették. (1894. szept. 14-15./3.) Később újabb állami hiteleket bocsátottak a vállalkozó rendelkezésére, hogy a munkások fizetését biztosíthassa. Végül — némi csúszással — sikerült elérni, hogy a stratégiai fontosságú MÁV-vonal első szakaszát 1894 végén, második szakaszát pedig 1895 nyarán átadják a forgalomnak. (1894. okt. 29./18., nov. 23.Z2.) A román vasúti csatlakozásokkal (gyimesi és vöröstoronyi) kapcsolatban került ismét napirendre a székelyföldi vasutak kiépítésének kérdése. Székelyföld bekapcsolása a vasúti hálózatba régi igény volt. 1894 közepén a minisztertanács döntést hozott a vonalak elsősorban államköltségen való kiépítéséről (1894. jún. 18./3., júl. 17./12.), a megvalósítás azonban a következő kormány idejére nyúlt át. A Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda és Csíkszereda-Mádéfalva-Csíkgyimes vonalak 1897-ben készültek el.

2 126