Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

411 Máj. 6. Garadna. Abaúj megye Zs. 1417. ápr. 16-i parancsára (316) felterjeszti a pert, amelynek fo­lyamán Baktai Zsigmond már letette az esküt, hogy Perényi Imre jobbágyától egy ökröt nem vett el és nem is foglalt le. - Melczer 53. (Perényi Péter országbírójuk 4-i okl.-ből: 637. DL 66684 - Melczer cs.) - (M.) 412 [Máj. 6. u. 1 ] Zs. a budai káptalanhoz. Iktassák be Fedemes-i János fiát: Miklóst a Pest megyei Gyod birtokban a parte Danubii lévő nyolc jobbágytelekbe, amelyek korábban Zenthelsebeth-i Mykch bánnál (magn.) és özvegyénél voltak zálogban, s őt perempnali titulo illetik meg. Kijelölt királyi emberek: Georgius, Michael de Zeke­res, Paulus de Gyod, Gregorius de Gywrw. A budai kápt. [...] csonka chirographált privilégiumából. DL 104552. (Batthyány cs. lt., Jelzet nél­küli oki.) 1 Az iktatás elrendelése feltehetően nem sokkal a máj. 6-i bevallás után történt (vö. 410). 413 Máj. 8. (Constantie, 8. die Philippi et Iacobi) Zs. Garai Miklós nádorhoz. Amíg nála tartózkodott, gyakorta felhívta a figyelmét arra, hogy mennyire felháborítják a királyi civitas-ok civis-einek, hospes-einek és népeinek a fülébe jutott panaszai. Távozása óta ezek még sűrűbbek és súlyosabbak lettek, különösen pro parte fide­lium nostrorum iudicis, iuratorum et universorum civium civitatis nostre Cassoui­ensis. Ők - nagy neheztelésére - előadták, hogy Pelsewch-i magnus János (magn.) tárnokmester, talán az ő távollétét kihasználva, quodam animi sui rancore jár el ve­lük szemben, a jogszolgáltatásért vagy a civitas egyéb ügyeiben előtte megjelenő civis-eket verbis furiosis, illicitis, turpibus, defamatoriis et subsanativis illeti és plu­rimum dehonestando crudeliter kezeli, per exquisitas calumpnias et cautelosas alle­gationes a tramite laudabilis antique consuetudinis et legis exorbitantes károsítja és zaklatja őket; egyeseket jobbágyai vagy mások kérésére vagy érdekében kicsisége­kért a birtokain arrestando seu prohibendo et in huiusmodi causis, quo utique prius in ipsorum presentia ex lege et consuetudine moveri deberet anélkül, hogy a bírótól vagy az esküdtektől igazságszolgáltatást kérne, tetszése szerint idéz maga vagy helyettese elé, causas civiles egymagában vagy önkényesen választott személyekkel dönt el, nem pedig tárnokmesteri hivatalának követelménye szerint unacum iudice et iuratis civibus civitatum nostrarum liberarum, que iudicio et decisioni huiusmodi causarum interessé deberent et sunt deputate; az ily módon elítélteket különböző módokon gyötri, többüket a civitas-ba küldött familiárisaival kilakoltat a pecsétjével lepecsételtetett és bezáratott házaikból, szemük kinyomásával, letartóztatásukkal és javaik elvitelével fenyegeti őket. Hosszan lehetne még sorolni zaklatásait, amelyek­kel teljesen tönkreteszi alattvalóit, ez pedig valójában az ő és szent királyi koronája, cui inmediate subiecti existunt, kárára történik. Más levelében figyelmeztette a tár­nokmestert (395), hogyha nem hagy fel ezekkel, elveszi tőle a hivatalt, amit nem civis-einek tönkretételére és becsmérlésére, hanem jó kormányzásukra és védelmük­re ruházott rá, és az általa okozott károkért elégtétel adására szorítja. Ezért, miután in Mersburg tempore vestri recessus előadta neki a szabad civitas-ok kormányzását illető szándékát, regio nostro sub edicto firmissime megparancsolja, hogy az említett civis-ek kérésére verbali alloquio verbo nostro regio figyelmeztesse János tárnok­mestert, hogy si proprie salutis augmentum optat obtinere et feliciter adipisci, ne

Next

/
Oldalképek
Tartalom