Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

özvegye eltiltja Kaproncha-i János fia: János özvegyét: Katalint, hogy atyja bármely birtokjogát, különösen a Ladamoch birtokban levőt bárkinek, és főleg Chyrke (dicti) Péter és Miklós mestereknek és Miklós feleségének elidegenítse. - 2. 1377. jan. 30. Az erdélyi káptalan előtt Kellemes-i Miklós fia: István mester fiai: Péter diák, Fülöp, István és László, anyjuk, annak nővérei, a Fülöp fia: István, Bathka-i Imre és Bodo fia: János özvegyei, valamint ezek fiai nevében is tiltakoznak az ellen, hogy az aszszonyok testvére Ite fia: János fia: János halála után egyesek, főleg Zwdar Péter szlavón bán és testvérei, Rykalphus fia: János fia: István a feleségével, Ida-i Tamás fiai: Chyrke (dicti) Péter és Miklós, továbbá Bubek (dictus) György mester Ite fiának: Jánosnak, az asszonyok atyjának, az ő nagyatyjuknak vétel, szerzemény, fejváltság és vérontás címén az asszonyokra, Ite fia: János leányaira jog szerint reá szállott birtokokat hatalmasul elfoglalták és Ite fia: János birtokainak, főleg Kaproncha, Trochan, Feulteukes, Alteukes, Gard, Bethler és Ladamoch birtokok elfoglalásától eltiltják azokat. - 3. 1392. nov. 1. körül. A szepesi káptalan előtt Kellemes-i Miklós fiának: István mesternek a Teukes-i Ite fia: János mester leányától: Orsolyától született fiai: Fülöp és István tiltakoznak az ellen, hogy a Zemplén megyei Ladamoch birtokot, amely őket anyai jogon teljes joggal megilleti, Suap (dictus) István leányai és Bakta-i Imre leányai el akarják perelni és a maguk részére megszerezni, eltiltják tehát Suap (dictus) István leányait Ladomoch birtok elfoglalásától és bármi módon való megszerzésétől. - Az oklevelek bemutatása után a felek kijelentették, hogy a birtokokra vonatkozólag a bemutatottakon kívül több oklevelük nincsen. Ezek után a tárgyalást propter paucitatem nobilium Mihály-nap nyolcadára halasztotta, amikor Fülöp felperes, valamint Margit alperes a maguk részére ítéletet kértek a perben. A bejelentések elhangzása után azzal az indokolással, hogy jóllehet Ite fia: János fia: János Orsolyának, a Fülöp anyjának a testvére, 1361-ben a jászói konvent előtt Ladamoch birtokot arra az esetre, ha örökösök nélkül halna el, feleségére: Katalinra, Miklós esztergomi érsek nővérére, az alperes Margit anyjára hagyta; utána pedig 1362-ben Lajos király Miklós érsek érdemeire való tekintettel hozzájárult ahhoz, hogy az esetben, ha Ite fia: János fia: János örökösök nélkül halna el, János összes birtoka a fenti feltételek mellett az érsekre szálljon, majd pedig Lajos király János fia: János özvegyét a szepesi káptalan által be is iktattatta többek között Ladomoch birtokba is. Mivel azonban 1346-ban, jóval János rendelkezése és Lajos királynak az érsek és Katalin iránt megnyilvánult kegye előtt maga Ite fia: János fia: János, fiával: Jánossal és testvérével: Lukáccsal a váci káptalan előtt Ladomoch birtokot nővérének: Orsolyának és férjének: Istvánnak adta szeretetből és leánynegyed fejében, abba Orsolya magát a szepesi káptalan által be is vezettette, többek között Orsolya és Fülöp részéről János fia: János özvegye: Katalin ellenében Ladomoch birtokot illetőleg tiltakozás is történt, ami még nem évült el, mint ahogy mindezek a felek által bemutatott oklevelekből kitűnnek, ezért tehát Ladomoch birtoknak mind Ite fia: János fia: János, mind Lajos király által Orsolya javára történt eladományozása az asszonyok és Fülöp sérelmére történt, és a királyi kegy, amelynél fogva az alperesek Ladomoch birtokot meg akarják nyerni, a birtok visszatartására nem bír erővel, a birtok Fülöpöt minden joggal megilleti és azt részére a bíróságban vele együtt ülő nemesekkel meg kellett ítélni és abba beiktattatni, és a nemesek tanácsa alapján meg is ítélte és abba a jászói konvent által be is iktattatta. - A nádori