Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

ügyvédje: Hegalya-i Baglyas János előadta, hogy Delne-i Ite fiának: néhai Jánosnak két leánya volt: Klára, a fenti Chyrke felesége, a felperes anyja, valamint Orsolya, Kelemes-i Pous fia: Miklós fia: István felesége, az alperesek nagyanyja; Ladamoch birtok pedig Ite fiának: Jánosnak szerzett birtoka volt, és az halála után részben az ő anyjára, részben pedig az alperesek nagyanyjára szállt, és kérte az ügyvéd, hogy az alperes mutassa be okleveleit. Az alperes elismerte az előadott leszármazást, de kijelentette, hogy Ladamoch birtokot Ite fia: János és fiai János leányának: Orsolyának és férjének, Pous fia: Miklós fiának: Istvánnak adták, kizárva abból János másik leányát: Klárát, és a birtokot illetőleg a felperesnőnek semmi keresete nem lehet. Bizonyságul bemutatta a nádor 1405. évi ítéletlevelét és a jászói konventnek ugyanaz évi oklevelét. Ezek szerint Kelemes-i István fia: fenti Fülöp, Miklós atyja, Tolchua-i Langueus fia: Pál feleségét: Margitot a Zemplén megyei Ladomoch birtok iktatásának az ellentmondása miatt perbe hívatta, és annak bizonyítására, hogy Ladomoch birtok jog szerint őt illeti, bemutatott két oklevelet: 1. 1346. jún. 8. A váci káptalan előtt a Sáros megyei Delne-i Ite fia: János, fiai: Lukács és János ez Ite fia: János leányának, akit a káptalan előtt Kellemes-i Pous fia: Miklós fiához: Istvánhoz adtak férjhez, testvéri szeretetből és leánynegyedül átadják a Zemplén megyei Ladomoch szerzett birtokukat örökjoggal és visszavonhatatlanul, Orsolya férje pedig nyugtatja a másik felet felesége leánynegyede felől. - 2. 1350. júl. 13. A szepesi káptalan bizonyítja, hogy Lajos király parancsára Kaproncha-i Ite fia: János leányát: Orsolyát és férjét: Istvánt beiktatta a Zemplén megyei Ladomoch birtokba. Fülöp (proc. Kossos-i Jakab diák) ezután kijelentve, hogy ő ez Orsolyának a fia, kérte, hogy Margit is mutassa be megígért okleveleit, mire az a Fülöp által előadottaknak nem mondván ellent, öröklött joga bizonyítására bemutatott három oklevelet: 1. 1361. nov. 29. A leleszi konvent előtt Kaproncha-i Ite fia: néhai János mester fia: János, mivel Miklós esztergomi érsek

1 birtokai védelmében állandó segítségével szakadatlanul mellette volt, jótéteménye viszonzásául és az érsek nővére: Katalin, az ő felesége iránti szeretetből, amennyiben örökösök nélkül halna el, összes birtokát: Kaproncha-t tartozékaival együtt, Teukes, másik Teukes, Gard, Bethler, Delne és Ladomoch birtokokat az érsekre és saját feleségére: Katalinra hagyja, felhatalmazva őket, hogy ehhez a király hozzájárulását megszerezzék. - 2. 1365. (febr. 15.) Lajos király és anyja Erzsébet királyné megerősítik Lajos 1362. márc. 27. körüli oklevelét, amellyel Miklós esztergomi érseknek és nővérének: Katalinnak, Kaproncha-i Ite fia: János fia: János mester feleségének azt a különös kiváltságot adta, hogy ha János örökösök nélkül halna el, annak összes öröklött, vett és szerzett birtoka, nevezetesen Kaproncha tartozékaival, Bethler, Teukus és Gard Miklós érsekre és nővérére szálljon olyképpen, hogy ha az özvegynek újabb házasságából gyermekei születnének, a fenti birtokokat ők örököljék. - 3. 1371. ápr. 2. A szepesi káptalan bizonyítja, hogy Lajos királynak, anyjával: Erzsébettel, a prelátusokkal és bárókkal elrendelt parancsára, miután a királynak és anyjának Ite fia: János fia: János mester özvegye panaszt tett, hogy őt férje halála után annak birtokaiból kizárták, Tiborc királynéi udvari ifjú királyi ember az özvegyet ellentmondás nélkül visszaiktatta a Sáros megyei Kaproncha birtokba és tartozékaiba, továbbá a Zemplén megyei Ladomoch birtokba. - Ezekkel ellentétben Fülöp három oklevelet mutatott be: 1. 1375. febr. 22. A szepesi káptalan előtt Ite fia: János mester leánya: Orsolya, a Kellemes-i István mester