F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)

Jegyzetek a bevezetéshez

1986/1. 39. - A nationalisnak is nevezett elemi iskolában a tanítás anyanyelven, az illető vidék nemzeti (nationalis) nyelvén folyt. 11 Fényes 1847. 174-175.; a jelen kötetben közölt 53. sz. irat. - A fentieken kívül r. kat. egyházi tanulmányi intézetek voltak a nemesnevelő konviktusok (fél kolostor), valamint a papnevelő szemináriumok. Bécsben működött a Pázmáneum, eredetileg az esztergomi egyházmegye szemináriuma. A Teréziánum 1746-tól a birodalom előkelő ifjait nevelte a birodalom kormányzatának magasabb állásaira. Az oktatás német nyelven folyt. Fényes 1843,11-1A. 12 Felkai, 108. - Lásd: az e kötetben közölt 38. számú iratot is. 13 Mészáros, 237-238. 14 A korabeli személyek — ezt az iratok is tükrözik — egyformán használták az alap (alapérték) és az alapítvány kifejezéseket, de tudnunk kell, hogy a pénzeszközök felhasználása terén különbség van köztük. Az alapítvány meghatározott, közérdekű célra rendelt, az állandóság jellegével rendelkező és e célból jogilag önállósított vagyon, melynek tiszta hozadéka használható fel. Alapítványok lehettek köz- és magán-, egyházi- és világi alapítványok. - Az alap(érték) szintén különleges célra rendelt vagyon vagy jövedelmi forrás, amelynek azonban bizonyos körülmények között nemcsak hozadéka, haszna, hanem állaga (tőkéje) is felhasználható meghatározott célra. - R -, Katolikus lexikon, Bp. 1931-1933. Tekintettel a közölt iratok korszakára, irodalomként e téren elsősorban használható: Htt. ism. ltár, 541-546, és a von. ügyosztályok., F. Kiss, 447-449. (VKM-re), 219-220. (Belügym.-ra) és passim. 15 Fényes 1843, 68., - Pl. Győrött a főnéptanoda igazgatója Fenix Farkas gimnáziumi igazgató, Kanizsán a nagyobb tanoda, ill. a mesterképző iskola igazgatója Horváth József gimnáziumi igazgató. Schematismus, 76. (tanügyi). 16 V ö. Htt. ism. ltár, 124-125. - Fényes 1847-ben 21 millióra teszi a vallási, tanulmányi és az egyéb egyházi alapok összértékét (ingatlan és készpénz), ami — eltekintve a pénz akkori magas értékétől — azért is óriási, mivel ugyanekkor Magyarország összbevételét 34 millióban jelölte meg. Fényes 1847. 175176., 162. - Pl. az egyetem javai voltak a pécsváradi, földvári, sellyei, znióváraljai uradalmak, a bozóki uradalom fele és tőkepénz. A Teréziánum ellátására a bátaszéki uradalom jövedelme szolgált. - Sokhelyütt, újabb pedagógia-történeti munkákban a valóságtól eltérően, fordítva jelenítik meg az alap/alapítványi gazdálkodás lényegét, a katolikus iskolák dotálását az 1848 előtti korszakra vonatkoztatva: az egyház befolyását azért tartják erősnek és megalapozottnak az oktatási intézményekben, mert — e munkák szerint — 1848-ig nem az állam, hanem az egyház kezelte az iskolák stb. fenntartására szolgáló alapokat. V ö. a 2. jegyzetben felsorolt újabb munkák, különösen: Felkai, 73-77., 105., 296/42. jegyzet. 17 Az 1790/91. XXVI. tc. a vallás ügyéről (általános szabályozás). Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1740-1835. Bp. 1901. 169-179. 18 Fényes nehezen talált általános jellemző vonásokat, ezért inkább egyenként mutatta be az egyes iskolákat. Fényes 1843. 76-81. 19 Erre szolgált a legáció intézménye (uo. 90.), valamint alap(ítvány)ok, mint pl. a debreceni Czövek-alap (Fényes, 1847,178.). Ehhez lásd még: a jelen kötet-