F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)

Jegyzetek a bevezetéshez

ben közölt 59. számú iratot. - A legáció = ünnepi követség; a magyar református egyházban valószínűleg a reformáció korától található meg, a paphiány pótlására. A 3 nagy ünnepre (karácsony, húsvét, pünkösd) diákokat küldtek helyettesként a községekbe prédikálni és ezúttal adományt is kaptak. - R 20 - R; Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. (Tudománytár, utánnyomás) Bp. 1985. 370. 21 Emancipációjukról az 1849-es szegedi országgyűlési ülésszak hozott törvényt (országos határozatot), de már 1848-ban tett indítványt erre Kállay Ödön. BeérJ. - Csizmadia A.: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp. 1954. 869-873. - A kormány tudatosan igyekezett bevenni minisztériumi személyzetébe (különösen Szemere Bertalan) zsidókat. F. Kiss, 233. 22 Erről: F. Kiss, II-IY fejezetek. 23 Erről: uo., XIII. fejezet. 24 Az 1848: III. tc. 7. §: „Az érsekek, püspökök, s apátoknak és az ország zászlósainak kinevezése, a kegyelmezés jogának gyakorlata, és a nemességnek, czimeknek, s rendeknek osztása, mindig az illető felelős magyar minister ellenjegyzése mellett, egyenesen Őfelségét illeti." - A főpapok kinevezésének ellenjegyzése a vallásügyi minisztert illette. Coprus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Bp. 1896. 25 „XLX. tc. A magyar egyetemről 1. §. Az egyetem egyenesen a közoktatási minister hatósága alá rendeltetik. 2. §. [az oktatás és tanulás szabadságának elve] 3. §. Ezen elvnek az egyetemnéli alkalmazása a közoktatási ministerre bízatik, tudósítását ez, és egyéb e részben teendők iránt a legközelebbi országgyűlésnek benyújtván." XX. tc. A vallás dolgában [...] 3. §. Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek, s ez elvnek részletes alkalmazásával a ministerium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni. [...] 8. §. A görög nem egyesülteknek vallásbeli és iskolai ügyeik iránti intézkedési joga is az álladalom felügyelése mellett ezennel biztosíttatván, [...]" Uo. - A görög nem egyesültek/ortodoxok 1791-ben nyerték el jogaikat a vallásukkal, egyházukkal kapcsolatos ügyeikben. (1790/91: XXVIL). 26 Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Szerk. és bev. F. Kiss Erzsébet. (MOL kiadványai, 11/15.) Bp. 1989. 34-35. - Más alkalommal — a fennmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint — nem foglalkozott a VKM hatáskörével a minisztertanács. 27 Erről: F. Kiss Pénzügyminisztérium, 268-279. 28 Ez a megoldás — a rövid idő ellenére — korántsem született „simán"; a politikusok két lehetőséget mérlegeltek: egyik egyház sem kap állami juttatást vagy mindegyik egyformán részesül. Ehhez lásd: Kossuth Lajos iratai. 8. köt. Bp. 1900. 335. s köv; Lonovics Józseffel folytatott beszélgetésének felidézése: uo., 344. s köv. (Csorba László szíves közlése.) 29 Lásd pl.: Danielik János: A kath. egyházi javak és alapítványokról tulajdonjogi tekintetben. Religio és Nevelés, 1848.1. köt. 47-49. sz., 417-420., 425430., 437-41. pag., amely a petíciós mozgalom idején és támogatására született.