F. Kiss Erzsébet: Az alsó és középszintű oktatás 1848/1849-ben. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 30. Budapest, 1997)

Jegyzetek a bevezetéshez

tenniakarása, összefogása. Az irat arra is alkalmat adott, hogy — mintegy nyitányként, a kötet elején — bemutassuk a kor több jeles személyiségét, akik közül egyesek másutt is szerepelnek az iratokban. 2 Mészáros István: A magyar nevelés története 1790-1849. (Egyetemes neveléstörténet. Szerk. Zibolen Endre) 32-35. füz. Bp. 1968.; Uő.: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája. 996-1948. Bp. 1988.; Uő.: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája. 996-1996. Bp. (1996.); Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1848-1919. Szerk. Köte Sándor - Ravasz János. Bp. 1979.; Felkai László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Bp. 1979.; A nevelés története. (Egységes jegyzet, ELTE) Szerk. Tóth Gábor. Soksz. Bp. 1984.; A régebbiek közül: Péterfy Sándor: Az 1848-iki tanügyi kongresszus. Bp. 1898.; Zsilinszky Mihály: Az 1848-i vallásügyi törvénycikk története. Bp. 1908.; Hada József: 1848 - egyetemes tanügyi kongresszus jegyzőkönyve és naplója. Bp. 1913. - A történeti irodalomról tett megállapításunk alól kivételek az egyes speciális nevelési-oktatási területek anyagát feldolgozó monográfiák, mint pl.: Földes-Kun-Kutasi: A magyar testnevelés és sport története. Bp. 1982. vagy pl.: Sashegyi Oszkár: Iratok a magyar felsőoktatás történetéből. 1849-1867. (Felsőoktatási történeti kiadványok, 3.) Soksz. Bp. 1974. 3 Hajdú János: Eötvös József br. első minisztersége (1848). Bp. 1933. 4 Vö. Magyarország története tíz kötetben. 1848-1849. 6./1-2. Szerk. Katus László. Bp. 1979.; F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp. 1987.1. fejezet. 5 V ö. Hajdú; Felkai passim (utóbbi különösen: 46-67.); VKM, Közoktatási osztály, Elemi iskolai szakosztály, 1848: 23. kútfő. 6 Az előbbi jegyzetekben megadott munkák mellett fontos hely illeti meg a helytartótanácsi ismertető leltárat, amely a Helytartótanácsnak mint a magyarországi legfőbb tanügyigazgatási szervnek a tevékenységét elemzi az igazgatástörténet szemszögéből, e tudományág speciális módszerével: Felhő Ibolya Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. (Magyar Országos Levéltár, Levéltári leltárak I. 3.) Bp. 1961.; felhasználtuk még: Fényes Elek: Magyarország statisztikája I-m. Pest, 1842-1843. 60-103.; uő: Magyarország leírása. I-II. Pest, 1847.167-181. 7 Fényes 1843. 52-59. 8 A közölt iratokban több tanulmányi igazgató személyi adata tükrözi ezt. 9 Ezeknek működését, kitekintéssel a tanügy általános kérdéseire, a helytartótanácsi ismertető leltár elemzi: 262-275., 277-284. 10 A Ratio Educationis-hoz képest változott helyzetet tükröznek a Fényes alapján elmondottak. Eredetileg ugyanis a „normális" iskola azt jelentette, hogy ott az ún. normális vagy sagani módszer szerint oktatnak. (Htt. ism. ltár, 279.) Ennek fő jellemzői: 1. együttes tanítás - az egész osztálynak magyaráz, ad ki feladatokat, 2. együttolvasás, 3. rákérdezés - a tanuló saját szavaival el tudja-e mondani, 4. betűztetés, 5. táblázat-ismeretek táblázatba kerülnek. Vö. Hajdú Lajos: A közép- és alsófokú iskolák ellenőrzése Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában (1776-1790). Levéltári Közlemények,