A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

riumok stb. munkájának megjavítására. A népi bizottságoknak feltétlenül disztingválniuk kell az oda befutó dolgok között, mert ha általános ellenőrzésre vállalkoznak, 5 perc alatt odajutunk, ahová a nagy apparátussal dolgozó Ellenőrzési Minisztériummal jutottunk, mert generális változásra nem számíthatunk. Nem törekszünk arra, hogy magában a bizottságban a szaktudás legyen a döntő, hanem arra, hogy a népi demokrácia törhetetlen híveinek ismert emberek üljenek a bizottságokban. A döntő, hogy bízzanak bennük. Olyan szisztémát gondolunk, hogy legyen egyjogkörrel rendelkező szerv: elnök, két elnökhelyettes, mondjuk pl. 12 szakember, akik szinte hatósági jogkörrel bírnak, ami kötelező a rendőrség és ügyészség számára. Megválasztja mondjuk az Elnöki Tanács, helyileg a megyei tanács válassza. Ezeknek meghatározott jogaik vannak. Ők maguk döntenek abban is, hogyan emeljék aktivitásukat, hogy még kétszer annyi, vagy egyszer annyi népi ellenőrt hívhassanak be tanácskozó és segítőtársaknak a munkára. Ezenkívül joguk van bárhonnan szakemberek segítségét kérni, ha szakvizsgálat szükséges, akár a minisztérium, akár más szerv köteles rendelkezésükre bocsátani a szükséges szakembert. Azonkívül bizonyos számú saját tisztviselője is lesz. Tehát négyféle ember is tartozik ide: döntési joggal bíró emberek, tanácskozó testületi, meghívott szakemberek, akiket esetekre hívnak és saját tisztviselőik. A tisztviselők száma kicsi lesz, és úgy számítjuk, hogy annak a szervnek kell kiállítani az apparátust, amelynek ellenőrzésére szolgál a szervezet. A központit például a Minisztertanácsnak. Azt gondoljuk, hogy részben át is vesz bizonyos munkát ezektől a szervektől. Minket bizonyos törvény kötelez, hogy bejelentésekkel stb. foglalkozzunk. Ezek egy része át fog menni a népi ellenőrzéshez. Például a Központi Bizottságnál felmerült - ugyan mint önjelölt, de érdekes gondolkozni rajta - Hevesi személye is, akit szakembernek gondolunk, el tudom képzelni, hogy ő is tagja lesz a bizottságnak, mert harcolni fog a népi demokráciáért, az bizonyos. Mi, még egyszer mondom, nem arra gondolunk, hogy ez a szervezet megszüntesse az állami szervek, a szakemberek felelősségét, sokkal inkább van olyan feladata, hogy valamilyen gyárat vagy intézményt, például a Népművészeti Múzeumot ellenséges elemek tartanak megszállva, vagy valami gyárrészleget. Az is elképzelhető, hogy 3-4 műszaki szakember kezében tart egy gyárat, ezek ellen harcoljon.

44 Szóba került az üzemi tanács. Varga [Elhallás: Varró (György)] elvtárs úgy vetette fel, hogy egyáltalán szükség van-e rá. Varga elvtárs szempontjából közlöm, hogy sajnos arra a meggyőződésre jutottunk, hogy szükség van egy ilyen szervezetre, amely annyiban rokona a munkástanácsnak, hogy a szervezett munkásokon kívül módot ad arra, hogy az összmunkássághoz hozzátartozó, nem szervezett dolgozók is képviselve legyenek. Azonkívül olyan funkciókról is szó van, amit nem helyes a szakszervezetre bízni, helyesebb egy ilyen jogokkal felruházott szervezetre, amely nemcsak osztogatni fog, hanem a rendeletek betartását is megköveteli. Mi ebben a dologban semmiféle homályt nem fogunk hagyni. Azt vetem fel, hogy ne úgy csináljuk-e, hogy 25%-ot válasszanak és nem is 'A-ot? A kiindulási alap a következő. Ha valamennyire is nézzük, munkás szakszervezeti tag általában a magyar dolgozók 75%-a, ekkor az alsó határt mondtam, és nekünk meg kell értetni mindenkivel szemben, hogy a szerve94