A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

dunk kapni szenet nagy mennyiségben. Ha kapunk, meg kell fizetni. Mivel? A mostani gyártmányainkat például úgy tudjuk elhelyezni a világpiacon, hogy nagyon ráfizetünk. Ennél már olcsóbb az, amit Gáspár elvtárs mondott, hogy munkanélküli-segélyt fizessünk. Nagy súlyt kell arra fektetni, hogy gyártmányainkjók és olcsók legyenek, hogy az exportra ne fizessünk rá. A következő a bér- és normakérdés. Néhányan megemlítették az átlagbérellenőrzést. Erről sikerült egy jó információt elkészíteni és kiadni a pártszervezetek számára kb. két hónappal ezelőtt. Erre tudok hivatkozni. Szerintem az átlagbér-ellenőrzésnek a továbbiakban is van létjogosultsága olyan szempontból, hogy ténylegesen az országosan elrendelt normarendezés nagyon lejáratta magát. Az átlagbér-ellenőrzéssel elérjük azt, hogy ne legyen szükség ilyen általános normarendezésre, mert ott van a plafon, ott van az átlagbér, ennek megfelelően, legyenek szívesek, hónapról hónapra nézzék a számokat. Ez persze nehezebb dolog. Ez a nagyon jó ebben az átlagbérben. Eddig még nem tudtak jobbat ajánlani. A további munka során egy normális életre kell berendezkednünk, és vállalkozni kell arra, hogy a dolgozóknak ezeket a kérdéseket megmagyarázzuk. Nem értem az elvtársakat! Decembertől szeptemberig mindennap állandóan elmondtuk, hogy a normákat vissza kell állítani, a jogtalan kifizetéseket le kell vonni! Senkinek ez meglepetés nem volt! Énszerintem ezt három hónappal előbb kellett volna csinálni. A mezőgazdaság néhány kérdése. A jövő évi tervvel kapcsolatban. A műtrágya már természetesen jövőre felemeli a termelést. A termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban. Azt kérdezték az elvtársak, hogy nincs-e baj a nagyobb földterülettel. Nincs. Gépállomásaink a nagyobb földterületre, a régi termelőszövetkezetekre vannak felfejlesztve. A másik az, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztésénél most a földnélküliekjönnek be, utána bejönnek a kis földdel rendelkezők, és a harmadik lépcsőben számíthatunk a 8-10-12 holddal rendelkezőkre. Ilyen szempontból ezzel a kérdéssel nincs baj. A felvásárlással kapcsolatban a kukoricáról Fehér elvtárs említést tett. Nagyon le vagyunk maradva a kukoricafelvásárlással, de ijedtségre nincs ok. A kukoricára nekünk nem feltétlenül az év végéig van szükségünk. A paraszt azt nagyon jól el tudja tárolni, így két-három hónapot nyugodtan várhatunk, így is be fog jönni évvégéig 11-12 000 vagon. A cukorrépa és a szerződések általában. Az ez évi eredmények a cukorrépában sokkal jobbak, mint a múlt évben, 126-128 q is ki fog jönni. A cukortartalma is jobb, s a jövő évi cukorellátás is jobb lesz. Ebben az évben megemeljük 34 000 holddal a cukorrépa-szerződés területét. Lemaradás van 110 000 hold, s így a tavalyelőttihez képest kevésnek néz ki. Ennek az az oka, hogy később adtuk ki a feltételeket. Most 30 000 ember dolgozik rajta, foglalkozik ezzel a kérdéssel. Végül: egy javaslat hangzott el egy országos gazdasági tanácskozás összehívására. Ugy gondolom, hogy ilyesmire szükség van, de ne most határozzunk ebben. Csak az 1958. évi és a 3 éves terv megtárgyalása után kerülhet erre sor. Török elvtársnak igaza van. Nem kell országos tanácskozásra várni. Egyetértek azokkal, amelyeket felvetett és javasolt. Mi a múltban gazdasági téren sem csak hibákat követtünk el. Voltak gazdasági konferenciák, amelyeken nagyon hasznos és érdekes dolgokat vetettek 92 í