A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

Kádár János november l-jén magára hagyta a testületet, majd a hírhedt politikai turistaút után - mint a Hruscsov által megalakított Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány miniszterelnöke - november 3-án Münnich Ferenc és Horváth Imre társaságában ismét hazai földre lépett. Szolnokon ún. „új forradalmi központ" szerveződött. A második MSZMP felhívását Szolnokon fogalmazták meg, november 6-án, noha ez a párt és a felhívás aláírójaként feltüntetett Ideiglenes Központi Bizottság (IKB) csak november 7-én délután alakult meg, Budapesten... A felhívás szerint - amely a Szabad Nép november 7-i és a Népszabadság november 8-i számában is megjelent - az MSZMP „fő feladata, hogy szétzúzza az ellenforradalom már leplezetlenül fellépő erőit". Ebben a szövegben olvashatjuk először, hogy a Nagy Imre-Losonczy-csoport „elárulta a szocializmus ügyét". A felhívás - a kényszerű névváltoztatás indokolásától eltekintve - a folyamatosságot hangsúlyozta: kijelentette,hogy „pártunk elvi alapjai változatlanok", és ennek megfelelően tűzte ki a célt: „helyreállítjuk és új életre keltjük a párt szervezeteit". (Az MSZMP IKB huszonegy tagjából tizenöt korábban tagja volt az MDP Központi Vezetőségének; 1957 májusában az MSZMP 350 000 tagjának 85%-a tagja volt az MDP-nek is.) Az MSZMP kezdettől fogva állampártként szerveződött újjá.

2 Ezen mit sem változtatnak az olyan taktikai manőverek, mint az, hogy 1956 novemberében - a felhívással ellentétben - az MDP-től való elhatárolódásra helyezték a hangsúlyt, vagy az, hogy hosszú ideig nem zárták ki a többpártrendszer lehetőségét. Az MSZMP 1957. június 27-29-én tartott Országos Ertekezlete - amely lezárta az ideiglenesség időszakát - elvetette az (első) MSZMP Intéző Bizottságának 1956. november 4-e előtt hozott határozatait, elvileg és politikailag helytelennek és károsnak nyilvánította az MDP feloszlatását és az MSZMP-nek új, az MDP-től független pártként való létrehozását. Az országos pártértekezlet határozata kimondta: „A Magyar Szocialista Munkáspárt - bár tevékenységét néhány lényeges új vonás jellemzi - nem új párt, hanem a munkásosztály újjászervezett marxista-leninista pártja, élcsapata, mely az MDP volt tagságának legszilárdabb, legáldozatkészebb részét egyesíti."

3 Az országos pártértekezlet megoldotta az MSZMP belső legitimációs problémáját, de a hatalom legitimációja és a konszolidáció még váratott magára. II. A párt szerveinek felépítését, működési elveit a szervezeti szabályzatok tartalmazzák. Az MSZMP első szervezeti szabályzatát az 1957. júniusi pártértekezleten fogadták el,

4 amely az MDP szervezeti szabályzatának módosított változata volt. Az 1959-es kongresszus néhány kisebb változtatással ezt megerősítette. Az 1962-ben tartott VIII. kongresszus kiegészített, módosított szervezeti szabályzatot fogadott el. A további kongresszusokon is eszközöltek bizonyos változtatásokat, de az alapelveket érintetlenül hagyták. A szervezeti szabályzat átdolgozására és a párton belüli választási rendszer megváltoztatására csupán 1989-ben került sor.

5 A párt jellegéről a szervezeti szabályzat a következőket rögzíti: kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a társadalom vezető ereje, a 8