A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

nemzetközi munkásmozgalom része, tevékenységét a marxizmus-leninizmus világnézete, a proletár internacionalizmus vezérli. A pártba való felvétel a jelentkezők - két párttag írásos ajánlásának csatolásával benyújtott - írásbeli kérelmének egyéni elbírálásával történt, amit a tagfelvételi joggal felruházott pártbizottság hagyott jóvá. (A Központi Bizottság 1989. február 20-21-i határozata ezt megváltoztatta: „A tagfelvételről a taggyűlés határoz. A tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít.")A párttagnak joga volt kérni a pártból való törlését. 1966-ig érvényben volt a tagjelöltség rendszere. A párttagság alsó korhatára 1957 és 1970 között 21 év, azt követően 18 év volt. Az MSZMP szervezeti felépítésének és működésének alapelve az ún. demokratikus centralizmus volt: 1. formailag a párt minden szervét választották (taggyűlésen, pártértekezleten, pártkongresszuson); 2. a vezető szervek kötelesek voltak tevékenységükről rendszeresen beszámolni a párttagságnak; 3. a felsőbb szervek határozatai kötelezőek voltak az alsóbb szervekre. A Központi Bizottság feloszlathatta a párt céljaival, irányvonalával vagy szervezeti szabályzatával ellentétesen működő pártszervezeteket. Az MSZMP a területi, üzemi elv szerint épült fel. (1989 második felében a pártszervezés súlypontja a munkahelyről a lakóterületre helyeződött át.) A munkahelyeken és lakóterületeken - ahol legalább három párttag volt- alapszervezetek alakulhattak, amelyek üzemi, községi, kerületi, városi szervezetekbe egyesültek, s amelyeket pártvezetőség vagy - 200-nál több párttag esetén - pártbizottságirányított. A budapesti, a megyei, a kerületi, a járási és a városi pártbizottság a területén lévő valamennyi pártbizottság, szervezet és alapszervezet felettes szerve volt. Az 1966. évi IX. kongresszus hangsúlyozta, hogy a párt vezető szerepének érvényesítési módja: a politikai, gazdasági és kulturális élet fő célkitűzéseinek kidolgozása; a tudományos elemzés, az elvi-politikai irányítás; a politika végrehajtásának ellenőrzése. Valamennyi pártszervezet jogot kapott a területén folyó munka ellenőrzésére és a vezetők beszámoltatására. Az 1970-es X. kongresszus megerősítette, hogy az MSZMP kormányzó párt, amelynek politikája meghatározóan kihat az ország, a társadalom egészére. 1975-ben a kongresszus - kinyilvánítva, hogy az 1948-ban jóváhagyott programnyilatkozat

h minden főbb célja megvalósult - új programnyilatkozatot fogadott el; gyors növekedéssel és a szociális különbségek jelentős mérséklődésével számolva jelölte ki a távlati fejlődés célját és feladatait. 1985-ben a XIII. kongresszus

7 a gazdasági egyensúlyjavításáról, az életszínvonal érzékelhető emeléséről határozott. 1986 novemberében a Központi Bizottság megállapította: a kongresszuson kitűzött célok nem bizonyultak megalapozottaknak, a gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpant, romlott a közhangulat, csökkent a párt és a vezetők iránti bizalom, mindezért fordulatra van szükség.

8 1987 júliusában a pártaktíva, a tudományos intézmények és a társadalmi szervezetek javaslatait figyelembe véve a Központi Bizottság kidolgozta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját.

9 A párt reformerői úgy ítélték meg, hogy az ország problémáinak megoldásához elengedhetetlen az MSZMP belső megújulása, a politikai intézményrendszer átalakítása, s ennek érdekében szorgalmazták a pártértekezlet összehívását. Erre 1988 májusában került sor.

10 A pártértekezlet radikálian átalakította a legfelső vezetést, és a gyökeres változás mellett döntött. A központi pártszerveket 9