A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

A fejlesztési bizottság végezzen továbbá előzetes számításokat arra vonatkozólag, milyen előnyökkel járna a községre vagy a község egy részére a termelőszövetkezet alakítása (ter­mésnövekedés, jövedelem, kedvezmények, gépi munka stb.). A fejlesztési bizottság ilyen irányú tevékenységét a járási tanács is segítse úgy, hogy néhány hónapos kihelyezéssel megfelelő szakembert küldjön ki a faluba. A fejlesztési bizottság e szakember segítségével készítse el a táblakialakítás, üzemi központ elhelyezésének, talajjavítás stb. részletes tervét. E terv ismertetését a fejlesztési agitációban feltétlenül fel kell használni. Célszerű, ha a fejlesztési bizottság fenti funkciói mellett megkezdi és végzi a parasztokkal való tárgyalásokat is, az önkéntes birtokcserére a nagy földtáblák kialakítása érdekében. J) Új alapokra helyezve újból meg kell szervezni a patronázsmozgalmat. Ennek során ál­lami gazdaságokat, ipari üzemeket meg kell bízni termelőszövetkezetek segítségével. A pat­ronálás elsősorban vezetési, szervezési, politikai jellegű legyen úgy, hogy az üzemi párt­titkár a termelőszövetkezeti párttitkárt, igazgató az elnököt, főkönyvelő a termelőszövet­kezeti könyvelőt, állami gazdasági főagronómus a szövetkezet agronómusát stb. segítse, pat­ronálja. Ezt a kapcsolatot állandóvá, folyamatossá kell tenni. g) A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében a gépállomásokra és állami gazdaságokra is nagy feladatok várnak. Teendőiket korábbi párthatározatok világosan megszabják. Elsősorban példamutató gazdálkodásuk megszervezésére fordítsanak nagy gondot azért, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét mindinkább bizonyítani tudják. Ezentúl a meglévő termelőszövetkezetek konkrét gazdasági, szervezeti, politikai segítésével, valamint a gépállomási és állami gazdasági kommunisták irányítása mellett az ott dolgozók aktív agitációs tevékenységével űj termelőszövetkezetek létrehozásához is nyújtsanak segítséget. 2. A párt és kormány a közös tevékenység, a szocialista jelleg mértékének megfelelően — az elvtelen támogatást elvetve - az alábbi meglévő és újonnan alakuló termelőszövetkezeti formákat támogatja: a) Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útja a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet. Ezért elsősorban ilyenek alakítására, fejlesztésére kell törekedni, illetve en­nek feltételeit megteremteni. A párt és a komány a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára nyújtson továbbra is a legnagyobbmértékben támogatást. Ez az állóalapok növelé­sére, termelési tevékenységük fejlesztésére, adókedvezményre és az árutermelés fokozására irányuljon. Az állami támogatást továbbra is a PB 1957. augusztusi határozata és az ennek alapján készült 3004-es kormányhatározat alapján, az utóbbi továbbfejlesztésével kell biz­tosítani. A Földművelésügyi Minisztérium dolgozza ki ezen alapelvek figyelembevételével az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek hatékonyabb állami támogatásának módját is. b) Az egyszerűbb termelőszövetkezetek közül legjelentősebbek a termelőszövetkezeti cso­portok. Ezek alakítására, fejlesztésére ott kell törekedni, ahol a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek létrehozásának még nincsenek meg a feltételei. (Túl erős kistulajdonosi beállítottság, a mezőgazdasági tsz-ekkel szembeni erős ellenállás, anyagi lehetőségek korlá­tozottsága stb.) Ezeken a helyeken a termelőszövetkezeti forma fejlesztése, elterjesztése érdekében fel kell számolni azt a még mindig sok helyen élő helytelen szemléletet, hogy: „vagy mezőgazdasági termelőszövetkezet alakul, vagy semmilyen szövetkezet nem lesz". Az állam a termelőszövetkezeti csoportok számára is nyújtson megfelelő támogatást, de ennek értéke a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél lényegesen kisebb legyen s elsősorban a saját anyagi erőforrások kiegészítésére irányuljon. Ha azonban pl. a szántóföldi növényter­melésben a mezőgazdasági termelőszövetkezethez hasonlóan minden munkát brigádszer­vezetben közösen végeznek el, a jövedelem legalább 50%-át a végzett munka alapján mun­kaegység szerint osztják ki, a tiszta jövedelmük legalább 10%-át közös beruházásra fordít­ják, az ilyen fejlettebb termelőcsoport részére szükséges az eddiginél nagyobb, elsősorban termelési segítséget adni. Az eddigi támogatáson túlmenően kapják meg a tsz-eket megille­tő gépállomási munkadíj- és műtrágyakedvezmény 70 százalékát (ne kapják meg a tsz-t megillető adó-, földbérkedvezményt és a tsz-nyugdíjat). A termelőszövetkezeti csoportok ilyen támogatására az FM év végéig vigyen a kormány elé előterjesztést. c) A párt és a kormány továbbra is támogatja - elsősorban a speciális kultúrákban: a szőlőtermelésben, zöldségtermesztésben, öntözéses kultúráknál (rizs stb.), továbbá a ba­romfitenyésztésben a szakcsoportokat. Ezek számára közös beruházás esetén az állam a be­ruházás 50 százalékának erejéig továbbra is adjon középlejáratú hitelt, s az eddig kialakult 898

Next

/
Oldalképek
Tartalom