A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

szövetkezeti mozgalom jelenleginél gyorsabb fejlesztését már ezen a télen, s az elkövetkező esztendőben. Ennek érdekében: 1. A termelőszövetkezeti mozgalom eredményes továbbfejlesztése az eddiginél alaposabb politikai munkát követel. Mivel a mezőgazdaság szocialista átalakítása nem csupán a falu és nemcsak a dolgozó parasztság ügye, hanem egész népgazdaságunk, egész társadalmunk alapvető érdeke, ebből a munkából minden kommunistának, haladó embernek, lényegében az egész dolgozó társadalomnak ki kell venni a részét. Ezért: a) A mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcot mindenhol a pártnak kell vezetnie, irányítania. Ebben a munkában döntő feladata van a falusi pártszervezeteknek. Az elkövetkező egy év során minden falusi pártszervezetnek a falu legtekintélyesebb, s a népi demokráciához hű szövetkezeti parasztjaiból, pedagógusokból, agronómusokból stb. széles körű aktívahálózatot kell kinevelni. El kell érni, hogy ezek a párt politikájával alapvető kérdésekben - beleértve a mezőgazdaság szocialista átalakítását is - egyetértsenek, s ezért harcolni is készek legyenek. , b) A falusi pártszervezetek, valamint a meglévő és újonnan alakuló termelőszövetkezetek megerősítésére mintegy két év alatt 1500-2000 jól képzett, a falusi helyzetet jól ismerő kádert kell falura küldeni. Elsősorban olyanokat, akik faluról származtak el és jól ismerik a falusi helyzetet. Ezenkívül jó tsz-ekből,állami gazdaságokból, tangazdaságokból is bátran kell tapasztalt, tehetséges, vezetésre alkalmas kádereket az új vagy gyenge tsz-ekbe átvinni. A káderek falura való visszahívását, illetve kihelyezését önkéntes vállalás alapján kell lebonyolítani. Lehetővé kell tenni számukra, hogy az előző munkahelyükön élvezett fizetésüket teljes egészében vagy nagyobb részben - személytől függően - 3-4 évig változatlanul kapják, a termelőszövetkezet közgyűlése által részükre megszavazott, a szövetkezet gazdálkodásának eredményétől függő munkaegység-járandóság mellett. Továbbá az SZTK- és nyugdíjjogosultság szempontjából jogfolytonosságot nyerjenek, számukra külön OTP kislakásépítési kölcsön legyen biztosítva és 3-4 év múlva - ha kérik - eredeti munkahelyükre visszakerülhessenek. E káderátcsoportosítást a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya a megyei pártbizottságokkal közösen hajtsa végre. c) A falusi pártszervezetek hathatósabb segítése érdekében minden megyében 50—100 jól képzett kommunistából a megyei pártbizottságok mellett aktívacsoportot kell szervezni azzal a feladattal, hogy a helyi községi vezetőknek segítséget nyújtsanak s az agitációban részt vegyenek. A KB ajánlja, hogy ezen aktívák segítségével azokból a községekből, ahol jelentősebb fejlesztést akarnak elérni, járásonként hívják össze a tekintélyes, hangadó egyéni parasztokat, s ha szükséges, több napon keresztül is tanácskozzanak velük behatóan a szövetkezeti kérdésekről. d) A falusi tömegszervezeteket fel kell készíteni a mezőgazdaság szocialista átalakításában való aktív részvételre. Irányt kell venni arra, hogy valamennyi egyénileg gazdálkodó falusi tanácstag, földművesszövetkezeti igazgatósági tag, Hazafias Népfront, KISZ és Nőtanács vezetőségi tagja egyetértsen a mezőgazdaság szocialista átalakításával és azt úgy is támogassa, hogy minél előbb ő maga hajlandó legyen a termelőszövetkezetbe belépni, termelőszövetkezetet alakítani. Minden eszközzel támogatni kell a KISZ és SZÖVOSZ által szerveződő „Falusi Ifjúsági Szövetkezeteket". e) A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében azokban a községekben, ahol még nincs mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport vagy szakcsoport, de ahol új szövetkezet alakítására vagy a meglévők továbbfejlesztésére a feltételek megvannak: a falusi pártszervezet és a tanács szervezzen fejlesztési bizottságot. A fejlesztési bizottságban a tsz-tagok mellett olyan közmegbecsülésnek örvendő, jól gazdálkodó, feddhetetlen életű, a párt szavára hallgató dolgozó parasztok legyenek, akikre hallgat a parasztemberek tekintélyes része. Célszerű ezekbe az elég népes - 20-30-40 főnyi - bizottságokba a község dolgozó parasztságának minden fontosabb rétegéből, tehát a jól gazdálkodó újonnan földhözjuttatottakból, kis- és középparasztokból, törpebirtokos félproletárokból, továbbá a pedagógusokból stb. egy-egy vezető egyéniséget bevonni. A fejlesztési bizottság fő funkciója: a módszeres agitációs- és szervezőmunka. A bizottság tagtoborzó munkájának közvetlen célja: az új tsz megalakítása vagy a meglévő bővítése. Ha az agitációs és szervezőmunka első közvetlen célját, a kisebb létszámú tsz megalakítását el is érték: nagyon fontos, hogy a fejlesztési bizottság ne álljon le a munkában. Maradjon együtt továbbra is hosszabb időre, mindaddig, amíg a határrész vagy a község dolgozó parasztjainak nagyobb része belép a tsz-be, illetve termelőszövetkezeti csoportba vagy szakcsoportba. Legcélszerűbb, ha végigviszi a harcot a szövetkezeti falu megalakulásáig. 897