A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

szélesebb körben való alkalmazására irányuló törekvés egy időben a KB mezőgazdasági osztályán is tapasztalható volt {azóta megszűnt), s részben tapasztalható még a SZÖVOSZ-ban is. Ugyanakkor, az elmúlt 2 év párthatározataiban az egyszerűbb szövetkezetek szerepe, jelentősége megfelelően szerepel, sem eltúlozva, sem lebecsülve nincsenek. Javaslat: A Központi Bizottság utasítja a mezőgazdasági osztályt és az összes illetékes pártszerveket, hogy a gyakorlati végrehajtásban a fokozatossággal kapcsolatos párthatározatoknak szigorúan szerezzenek érvényt. d) Az agrárpolitikai tézisek s más párthatározatok a mezőgazdaság gépesítésének irányát abban jelölik meg, hogy a gépek zömét állami gazdaságok és gépállomások számára kell biztosítani, de emellett lehetővé kell tenni a megerősödött termelőszövetkezeteknek univerzális traktorok és hozzávaló munkagépek vásárlását. Ugyanakkor az 1957 augusztusában hozott politikai bizottsági határozat, s az ezen alapuló állami rendeletek a termelőszövetkezeti gépvásárlást oly sok feltételhez kötik, hogy a feltételeknek csak nagyon kevesen tudnak eleget tenni. A gépesítés kérdésében szintén két felfogás áll egymással élesen ellentétben. Az egyik szerint (FM AMG-központ) a mezőgazdaság teljes gépesítését továbbra is a gépállomások útján kell biztosítani. (Ebben az évben a gépállomásoknak nyújtandó állami dotáció eléggé megközelíti az egész mezőgazdaságnak adott idei gépesítési beruházásokat.) A másik felfogás szerint (KB mezőgazdasági osztály) a mezőgazdaság gépesítésében - a gépállomások folyamatos erősítésével és fejlesztésével egy időben - ajelenleginél szélesebb mértékben mozgósítsuk a termelőszövetkezeti parasztság saját anyagi erőit. Ennek érdekében tegyük lehetővé az erős, jól vezetett, nagyobb termelőszövetkezeteknek saját erőből az univerzális traktorok vásárlását, s egyes esetekben szántótraktor vásárlását is. Ez a törekvés találkozik az ilyen termelőszövetkezetek tagságának is a kívánságával. Előnyben kell részesíteni azokat a tsz-eket, amelyek árufeleslegeiket példamutatóan szerződéses úton az államnak értékesítik. Javaslat: a Központi Bizottság az utóbbi felfogást tegye magáévá. e) Viták merültek fel az agrárpolitikai téziseknek a paraszti párttagság létszámának növeléséről szóló tételével kapcsolatban (a PTO és a mezőgazdasági osztály között). Ez a tétel valóban félreérthető. Kimondja, hogy a kis- és középparasztok legjobbjait bátran vegyék fel a párt tagjai közé annak ellenére, hogy meglehetősen erős a tulajdonosi beállítottságuk. Ugyanakkor nem szab ennek határt: nem mondja meg, hogy nem nagy toborzásról s nem az egyéni parasztok nagyszámú felvételéről van szó, mert ez ingadozást vinne be a pártba. Emiatt az agrártézisek említett helytelen, félreérthető pontja vitákat okozott, bár a gyakorlatban nagyszámú egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt pártba való felvételéhez nem vezetett. (Egyébként a falusi pártmunka megjavításáról szóló KB-határozat már általában megfelelően módosította ezt.) Javaslat: a Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a dolgozó parasztság leghaladottabb elemeit hozzuk közelebb pártunkhoz, vonjuk be aktivistáink közé, adjunk nekik különféle megbízatásokat Miután munkájuk közben megismertük őket, közülük a legjobbakat vegyük be tagjelöltjeink, majd párttagjaink közé. Az MSZMP agrárpolitikájával kapcsolatos legvitatottabb kérdéseket a fentiekben kíséreltük meg összefoglalni. Ezenkívül egyéb, de a felsoroltakból eredő vitás kérdések is voltak, illetve részben még vannak (tagosítás, állami támogatás stb.). E viták leginkább a KB mezőgazdasági osztálya és a Földművelésügyi Minisztérium egyes vezetői között folytak. Kiterjedtek azonban az FM egyes vezetői és a PM, SZOVOSZ, Élelmezésügyi Minisztérium közti vitára, valamint alsóbb párt- és állami szervekre is. A további eredményes munka érdekében szükséges, hogy a Központi Bizottság ezekben állást foglaljon. II. Feladatok a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén A Központi Bizottság megállapítja, hogy az elmúlt 2 évben alkalmazott agrárpolitika alapvető célkitűzése: a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szocialista átalakítás mint egységes, elválaszthatatlan feladat helyes. Eredményeként - bár a szövetkezeti mozgalom számszerűen egyelőre lassan fejlődött- erősödött a munkás-paraszt szövetség, s gyarapodtak a feltételei a szocialista szektor erőteljesebb fejlődésének. A Központi Bizottság úgy látja, hogy mindezek következtében a politikai és gazdasági helyzet lehetővé teszi a termelő896