A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

szólása: nemcsak a hold dönti el!) Nemcsak a hold dönti el, de nem tudok más adatot mondani. Szóval 15,7% volt és 1957-ben 1,6%. Én gondolom, hogy ez valamennyire kifejezi ezt a változást, amely ennek a rétegnek a formá­lásában kialakult. Megállapítható, hogy a kuláknak a gazdasági hatalma cse­kély, politikai befolyása is erősen csökkent, viszont megnőtt - különösen 1954-55-től kezdve - az 5-10 holdas és a 10-20 holdas gazdaságok száma. A kulák, aki a falun maradt, kis- és középparaszttá változott, és az a furcsa helyzet állt elő, hogy a régi fogalmak szerint most nincs ki ellen harcolni a fa­lun, és azt hiszem, hogy ez is egyik oka annak, hogy a kulákkérdésben enge­dékenység mutatkozik a gyakorlati munkában, holott a kulák 1953-ban és 1956-ban fellépett ellenünk. A parasztság az elmúlt években azért is, mert megnőtt, az árutermelő gaz­daságok száma gazdagodott, különböző réteg, különböző arányban. A pa­rasztságnak mintegy 25%-a a KSH adatai szerint kiugró jövedelemmel rendel­kezik. A jövedelemnek a döntő része azonban nem a kulákra jellemző kizsák­mányolásból és spekulációból jött létre, hanem a kapitalizálódás más for­mája, a saját gazdaság, a saját-munkaerő és az állam adta lehetőségek kihasz­nálása útján. Ez komplikálja a dolgot. Bár emellett a falun van kizsákmányo­lás és spekuláció, és a jövedelem egy része gazdaságon kívüli munkából szár­mazik. Tudjuk azt is, hogy a parasztság az utolsó kapitalista osztály, amelynek gazdasága magántulajdonon és a kisarutermelésen alapszik, s amíg ez így marad, napról napra szüli a kapitalizmust. Ezt figyelembe véve csak olyan munkás-paraszt szövetség kell nekünk, amely a parasztság kapitalista elemei és a kapitalista tendencia elleni harcon alapszik. Nagyon fontosnak és alap­vetőnek tartom ezt. Csak így lehet ez a szövetség tartós, csak így van biztosítva ebben a munkásosztály vezető szerepe, így erősíti a proletárdiktatúrát, s így tudja megoldani a szocialista építés feladatait, a mezőgazdaság kollektivizá­lását. A régi jelszó tehát, hogy harcolj a kulák ellen, más tartalommal ma is érvényben van. Erről megfeledkezni vagy lemondani, ezt lebecsülni vagy túl­becsülni súlyos károkkal járhat. Véleményem szerint, minden hiányosság oka, hogy a két év alatt egyetlen olyan elméleti vagy gyakorlati munka nem je­lent meg, amely a falu osztályviszonyait, az osztályellenség elhelyezkedését és erejét... (Kádár elvtárs közbeszólása: Nagyon jó, hogy nem jelent meg, mert az úgy is nézett volna ki! Hogyha másfél évvel ezelőtt jelenik meg!) Értem a megjelenés alatt... (Kádár e.: Én is értem!) Nem kellett volna ennek nyilvánosan megjelenni... (Kádáré.: Miért, a Sta­tisztikai Hivatal milyen állapotban volt? Az FM milyen állapotban volt? A mi osztályunk milyen állapotban volt? Jó, hogy még nem csináltak földmérést! Hát milyen lett volna az? Hát ide figyelj, Tömpe! Mikor így hallgatlak benne­teket. Mi a marxizmus elemeit ismerjük, ellenben nem tudjuk, hogy az FM­ben az elvtársak milyen állapotban vannak, mi a vélményük, mennyiben épít­het rájuk a Központi Bizottság, hogy fognak harcolni a szocializmusért? Te mondod, hogy ki kellen adni a jelszót, hogy harcolni a kulák ellen! Nem kell nekünk semmiféle jelszót kiadni, harcolni kell a tsz-ért, és már mindjárt ott lesz, hogy ki ellen kell nekünk harcolni.) TÖMPE elvtárs: Kádár elvtárs, ez így van, de... 94 763

Next

/
Oldalképek
Tartalom