A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

egység forintértéke, ezt mindenki megkérdezte, és eljutott az ország másik felére is, eldicsekedett. De hogy földjáradékot kapott, arról nem, az úgy elsikkadt. Úgyhogy ezt a tsz ha megszavazza, szavazza meg, ellenben, ahol ma is 90%-a [sic!] nincstelenek vannak a tsz-ben, bizony azok nem szép szemmel nézik, hogy földjáradék van fizetve. Továbbá a gazdasági évnek a bezárása, amelyet már többször hangoztattunk és kértünk. Sikerült egy hónappal tovább, ne október 30-ra, hanem november 30-ra, mert hiszen így október 30-ával lezárva az évet, utána jön a kapkodás, a betakarítás, a vetés még nincs kész a tsz-ben, de már december 1-je után kevesebb a munka, és nem lesz kapkodás a vezetésben, tehát már jobban ki lehet értékelni az évnek a gyümölcsét. A tsz-tagok nyugdíj kérdésében

91 ugyancsak viták vannak. Arról, hogy megkérdezik, hogy kevés-e a pénz vagy sok, mindig azt mondják, hogy kevés. De hát nem is erről van szó. Hanem arról, hogy ma, amikor tudvalevő a tsz-ekben, hogy kevés a fiatal, és öreg a legtöbbje, nem szabadna nekik dolgozni, mint 40-50 munkaegységet egész évben. Nem a tsz-tag van rákényszerülve a munkára, hanem maga a tsz-vezetőség. Maga a tsz-vezetőség van rákényszerülve arra az öreg tagra, hogy az dolgozzon. Hát miért nem lehet azt megengedni, hogy annyit dolgozzon egész évben, amennyit ő kibír. Egy másik nyugdíjas, az elmehet a tsz-be dolgozni, mert kapja a munkaegységet és a nyugdíjat is. A tsz-tagnál is meg kell ezt engedni. Ne szabjuk meg, hogy mennyi munkaegységet keressen egy hónapban. Az adóztatás terén, elvtársak, ami most a választási nagygyűléseken is előfordult, azt szeretném itt előadni, panaszok stb. Felmerült itt a lóadó felemelése. Szerintem nem volna helyes, ha a lóadót felemelnék, de ha a parasztoknak a kívánságára lehetne gondolkozni, amelyik azt mondja, hogy ne csak a kettőn felüli lót [sic!] adóztassuk adóval, hanem már az egyévestől felfelé. Itt spekulációk vannak a parasztok részéről. Szabadul a lótól egyszer, mert ha kétéves lesz, adót kell fizetni utána, és kiscsikót vesz, egyéves lovakat, egyszer, vagy a gépállomással szántatja meg a földjét, mondjuk ez még ajobbik eset, a másik olyan, csekélyen szánt, amiben termés nemigen lesz, mert nem bírja, félti azokat a csikókat, tehát a terméseredményben is kiesés lesz. Tehát maguk a parasztok kérik azt, hogy egyévestől felfelé adóztassuk meg a lovakat, akkor nem lesz kivétel, hanem úgy érzik, egyforma lesz minden paraszt részére, aki lovakat tart. Ellenben azt meg lehetne vizsgálni, hogy a szarvasmarha-növendékállatok után szerintem még azt az adókedvezményt is, azt a 600 forintot is, el lehetne törölni. Es itt sem volna visszaélés. Ezen a téren is rengeteg a visszaélés. Például történt a járásunkban, Elek [Elhallás. Helyesen: Ellend. Ötk. Baranya megyében, pécsváradijárás.] községben, ahol maga az adóügyi megbízott elfogadott egy paraszttól három olyan állatot, amely nem létezik, üszőborjú, hogy csak az adóval rendben legyen, mert ő volt egyedül a községben, aki visszavolt az adóval. Olyan is megtörtént, egy másik községben, hogy maga a mérlegkezelő állított ki mérlegelési jegyeket, nem is létezett az a növendék marha, és nem is egy esetben, hanem több esetben. Tehát rengeteg a visszaélés, és azt hiszem, hogy így nem lehet a parasztság részéről panasz, hogy emeltük az adót, ha ezeket is figyelembe vennénk a lóadónál és növendékmarha-adónál is. KISS KAROLY elvtárs: Elvtársak! Javaslat érkezett, hogy a felszólalások idejét 30 percben szabjuk meg. Egyetért vele a Központi Bizottság? Szavazzuk 760