A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

meg. Hát aki 15 perc alatt meg tudja mondani, annak nem kötelező a 30 per­cig tartó beszélés. Elvtársak! Másodszor is felhívom a Központi Bizottság tagjainak figyelmét, hogy amennyire lehet, a felszólalásban az ismétléseket kerüljék el. Még sze­retném, elvtársak, bejelenteni, hogy Apró és Gáspár elvtársak az újító kong­resszus 92 miatt vannak távol, Kaszapovics elvtárs pedig zárszámadást tart a termelőszövetkezetben, és emiatt ma nem vesz részt az ülésen. A KB mai ülé­sének 93 első szónoka Tömpe István elvtárs, utána következik Horváth András elvtárs. TÖMPE ISTVÁN elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak! Az előttünk álló közvetlen feladat az eddigi politikánk továbbfejlesztésével a parasztságnak a párt és a kormány iránti bizalmát erősíteni és szélesíteni. A döntő feladatnak alárendelve kell tovább szilárdítani a termelőszövetkezetek gazdálkodását, jelentősen előrelendíteni számszerű fejlesztésüket, tovább segíteni a kisárutermelő parasztot, hogy gazdaságainak korlátain belül ter­meljen, ugyanakkor korlátozni a kisárutermelésből adódó kapitalista ten­denciák érvényesülését, üldözve a kizsákmányolást és a spekulációt. A nyol­cas bizottság előterjesztése erről szól, egypár kérdést azonban szeretnék külön aláhúzni, elsősorban a munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatban. Véleményem az, hogy ezeket a feladatokat, amelyek előttünk állnak, első­sorban a munkás-paraszt szövetség további megerősítésével és egyes oldalai­nak továbbfejlesztésével tudjuk sikeresen végrehajtani. Azért is szükségesnek tartom ezekről a kérdésekről részleteiben beszélni, röviden, mert az a véle­ményem, hogy a bizottság által az előterjesztésben megjelölt helytelen állás­pontok alapvető oka a munkás-paraszt szövetség tartalmának és céljának té­ves értelmezésében van. A munkás-paraszt szövetség rendkívül érzékeny, an­nak helyes alkalmazása úgy történik, mint tesszük jelenleg is, hogy egész tár­sadalmunkra, a szocialista építésre kedvező, pozitív hatással van, nagy lendü­letet biztosít az építésben, ezt bizonyították a választási eredmények is. De hogyha megsértik, mint ez történt az ellenforradalom előtti időkben, akkor ez az egész társadalmunkra nagyon komoly károkkal járt. Ennek oka abban is volt, hogy minálunk - mert 14 év óta folyik ez a nagy társadalmi átalakulás ­a munkásosztály és a parasztság összefonódása rendkívül erős, és szinte azt lehet mondani, hogy alig van parasztcsalád, amelyiknek fia vagy lánya ne lenne munkás, katona, tisztviselő. Mi arról beszéltünk eddig, hogy a munkás­osztály az egész dolgozó parasztsággal van szövetségben. Ez feltétlenül helyes, ami a lényegét illeti, de nem pontos, és éppen azért félremagyarázható. És azonkívül úgy gondolom, hogy a munkás-paraszt szövetségnek egyes oldalait ebben a helyzetben tovább kell fejleszteni, hogy előbbre tudjunk menni. Azt hiszem, hogy a teljes meghatározás így szólhat: A munkásosztály tá­maszkodva a termelőszövetkezeti és szegényparasztságra, szövetségben a kö­zépparaszttal, harcol a kapitalista tendenciák, a kizsákmányolás és spekulá­ció ellen, a proletárdiktatúra erősítéséért és a szocialista társadalom felépíté­séért a falun is. Ha ez a meghatározás helytálló, és én gondolom, hogy lénye­gében helytálló, gondolok annak a harmadik részére, harcol a kulák ellen, én úgy gondolom, hogy harcoljunk a kapitalista tendenciák, a kizsákmányo­lás, a spekuláció ellen. Ha tehát ez a meghatározás helyes, akkor ebből kü­761

Next

/
Oldalképek
Tartalom