A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

elfoglalása ellenére a párt általános politikájában elkövetett hibák következtében, egyes terűleteken nem megfelelően érvényesült a munkásosztály vezető szerepe és a következetes osztálypolitika. Nem hajtották végre következetesen az ellenséges, osztályidegen, karrierista elemek eltávolítását a vezető funkciókból. Ennek következményei megmutatkoztak az ellenforradalom idején és a konszolidáció akadályozásában. A munkások joggal elégedetlenek, hogy az ellenforradalom óta sem hajtják végre következetesen a párt erre vonatkozó határozatát. Az ellenséges, osztályidegen elemek elsősorban ott helyezkednek el, ahol egyrészt kevésbé ellenőrzik őket, másrészt a munkásokénál jóval magasabb életszínvonalat élveznek. Ugynakkor nem kis számban kerültek vissza az üzemekbe olyan munkások, akik az állami apparátusban, gazdasági funkcióban gyengének bizonyultak, vagy pedig a kispolgári manőverezés kitúrta őket. Általánosan jellemző volt évekig a vezető káderek fluktuációja. Emiatt a munkásokból lett vezetők egy része nem tudott gyökeret ereszteni, ugyanakkor a régi szakemberek, sőt álszakemberek a helyükön maradtak. Az Egyesült Izzóban a vezetésben az Aschner-féle műszaki garnitúra helyén maradt. A főmérnök 1928 óta, a főkönyvelő 1930 óta, a főtechnológus 1923 óta (Aschner műszaki igazgatója volt) van a gyárban. Ezzel szemben az államosítás óta 8 igazgatója volt a gyárnak. A zalaegerszegi ruhagyár összesen 7 éves, de már eddig 6 igazgatója és 6 párttitkára volt. Figyelmeztető tény, hogy a vállalatoknál a vezető beosztású munkáskáderek 67 százaléka 5 évnél rövidebb ideje van mostani munkakörében. Gátolja az üzemekben a munkásosztály vezető pozícióinak megerősödését az a körülmény is, hogy vannak olyan szakmunkások, akik bár elvégezték a technikumot, továbbra is szakmunkásként dolgoznak, mert a technikai beosztás havi 4-500 forint keresetcsökkentést is jelentene számukra. A mostani bérezés nem ösztönzi a legjobb szakmunkásokat, hogy műszaki továbbképzésre törekedjenek. Hiba volna nem látni, hogy a munkáskáderek egy része, különösen a munkásból lett fiatal értelmiségiek, az egyetem, illetve a technikum elvégzése után veszítettek harcosságukból, osztályszemléletükből. Sokan a régi értelmiségiek polgári gondolkodásmódját vették át. Ennek oka: 1. A régi értelmiségiek közül az ellenséges beállítottságúak sokszor aktívabban dolgoznak a munkásszármazású műszakiak hatásuk alá kerítésén, mint a pártszervezet, a kommunisták. 2. Elősegítit ennek a rossz helyzetnek a kialakulását az a körülmény is, hogy egyes területeken, mint pl. a nagyüzemek tervezési, szerkesztési osztályain igen sok osztályidegen van egy helyen együtt. Ezek az elemek céltudatosan agitálnak a kapitalista idők feldicsérésével (rangok, felmondási idő, kétévenkénti fizetésemelés stb.) és a szocialista rendszer becsmérlésével. Ezen túlmenően nacionalista, soviniszta nézeteiket, burzsoá életszemléletüket is rá tudják kényszeríteni a fiatal munkás értelmiségre, minthogy őket munkaelosztás, fizetésmegállapítás, tapasztalatátadás szempontjából kézben tartják. A munkásból lett vezetők egy része szorgalmasan tanul és elvégzi munka közben a technikumot, egyetemet. Az utóbbi időben azonban a csökkentett felvételek miatt az egyetem levelező tagozatára kevesebben jutottak, a technikum pedig viszonylag nagy megterhelést jelent és így sokan abbahagyják a tanulást. Általános jelenség, hogy az üzemekben nyilvántartás, kimutatás arról, hogy kik vesznek részt egyetemi és technikumi oktatásban a dolgozók közül és hogy hogyan állnak a tanulással, 1953 óta nincs. Ennek megfelelően az az általános kép, hogy a fiatal, tehetséges mérnökök és műszakiak utánpótlása a soraikból nincs tervszerűen biztosítva. Az üzemi munkásoknak az a tapasztalatuk, hogy a minisztériumokban éppen az osztályidegeneket, vagy ahogy mondják: „a régi fejeseket" védik, még akkor is, ha nyilvánvalóan nem dolgoznak megfelelően. Ilyen értelemben vetették fel egyes helyeken, hogy „káderszempontból a polgári vonal érvényesül a gazdasági minisztériumokban". A munkások gyakran azt tapasztalják, hogy érdekeiket egyes szervek figyelmen kívül hagyják, ügyeiket, problémáikat lélektelenül, bürokratikusán intézik, előnyben részesítenek osztályidegen és kispolgári elemeket. Ez észlelhető az egyes minisztériumok, végrehajtó szervek és tanácsok munkájában. A tanácsapparátus egy részének tevékenységében nem megfelelően érvényesül a párt politikája. A törvényeket és a kormányrendeleteket gyakran torzítva, az osztálypolitika figyelmen kívül 646