A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)
foglalható össze, hogy arccal a külváros felé. Eleinte nagyon jól hangzott és tetszett is az embereknek, később ez nagyon elkopott, mert a külvárost nem sikerült a belváros színvonalára emelni úgyannyira, hogy 1952-ben még egy villanyégőt sem tudtak oda adni, ahova pedig nagyon kellett volna. Később persze a helyzet ilyen vonatkozásban és más vonatkozásban is sokat javult. Én ezt csak annak az alátámasztására mondom, hogy azzal, hogyha mindig tovább szaporítanánk a szót a nyilvánosságra hozott anyagban, az nem népszerűsítene bennünket, ellenben az előbbre visz, hogyha ezekben a különböző szervekre tartozó munkatervekben, programokban ténylegesen a munkásosztály felé fordulunk, anélkül, hogy jelszót kiadnánk. Pl. itt van ez a dolog, hogy a jelentésben is és a határozatban is benne van, hogy a Központi Bizottság Ágit. Prop. Osztálya válaszolja meg a munkásosztály körében helytelen nézeteket. Helyes dolog szerintem. De én azt gondolom, elvtársak, hogy itt sokkal többről van szó, mint ja helytelen nézetek megmagyarázásáról. Itt szó van arról, hogy még a következő időszakban, épp ennek a vizsgálatnak alapján is, még behatóbban kell tanulmányoznunk, hogy a munkásosztály körében a kommunista agitációt és a marxista-leninista propagandát hogyan folytassuk tartalmi vonatkozásban, formák, módszerek tekintetében is. És itt még szintén sok a tennivaló. Mindezzel együtt, hogy [1956.] november 4-e óta itt is nagy előrehaladás van. Én nem akarnám a vitát elvinni, csak úgy, ha már a szó nálam van, megemlítem, hogy nekem változatlanul az a véleményem, hogy az üzemekben hozzá kellene kezdeni kommunista agitátorcsoportok létrehozásához. Persze nem olyan régi módon, mint ahogy a népnevelők voltak, én ennek nem akarok a részleteibe belemenni, mert nagyon komoly kritika alá kell vonni a régi népnevelő munkát, de most, a jelenlegi helyzetben, amikor a párt politikai irányvonala helyes, a tömegek által ellenőrizve helyes, akkor különösen megérett a feltétele annak, hogy mi ezt is csináljuk, mert az nagyon jó dolog, hogy a párt vezetői most ott vannak a tömegek között, sok beszéd jelenik meg, meg ami nem jelent meg, arról is információt kapnak, de ez a munkásmozgalomnak több évtizedes tapasztalata, és elsősorban az SZKP-nak több évtizedes tapasztalata, hogy kommunista párt a kommunista agitátorok tíz- és tízezrei nélkül nem lehet meg. Nem akarom tovább részletezni. Az a dolognak a lényege, hogy szerintem a párt PB-nak, Titkárságának itt további nagyon komoly szervező-, irányító munkája lesz, hogy mindenütt ezt a határozatot végig tudjuk vinni, és ezek a tervek elkészüljenek. Csak megemlítem egy mondatban, nehogy úgy nézzen ki, hogy mindenkinek programot adok, csak a KISZ-nek nem, pedig ez elsősorban kötelességem, hogy mi ezzel a vizsgálattal együtt a munkásifjúság helyzetével foglalkozzunk, és ez után a KB ülése után napirendre is fogjuk tűzni, és a KISZ feladatait meghatározzuk, természetesen a KB határozata alapján. Ezzel át is térnék a felszólalásom utolsó részére a munkásifjúsággal kapcsolatban. Annak idején, amikor tavaly márciusában a KB tárgyalta azt a határozatot, amelynek alapján a KISZ-t létrehoztuk, és a PB valahányszor foglalkozott is, elég gyakran foglalkozott a KISZ-szel és az ifjúság problémájával, mindig az állt előtérben, teljesen helyesen, hogy a KISZ fő feladata a munkásifjúság körében előretörni. 78 Én azt gondolom elvtársak, anélkül, hogy túlbecsül615