A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)
ha Budapesten úgy számolunk, hogy két listavezetővel dolgozunk - mondjuk a 20 listából négy listavezető pártonkívüli. Hogy itt is valami módon megnyilvánuljon a népfrontpolitika. Ezek: Dobi, Ortutay, Kisházi 42 , Nánási 43 . Ok ilyen különböző áramlatot is jelképeznek. Meg szeretném mondani a Központi Bizottságnak, hogy egy személy körül volt hosszantartó vita, hogy legyen képviselő, vagy ne legyen, ez Kovács Béla, volt kisgazdapárti főtitkár, stb. stb. Elég hosszan tartó vita volt a Politikai Bizottságon belül, volt végig egy határozott kisebbségi vélemény, akik ellene voltak, hogy Kovács Béla képviselő legyen, a többség mellette volt, végül is harci szavazás nélkül többszöri megbeszélés után megállapodtunk, úgy döntöttünk, hogy legyen képviselő. 44 De mivel a típus érdekes, azért érdemes róla egypár szót szólni. Itt nem azt vitatta senki, hogy jelenleg hogy viselkedik Kovács Béla, vagy hogy ezután hogy fog viselkedni, erről nem vitatkozott senki. Vagy lojális lesz, vagy nem lesz lojális - meggyőződésünk szerint lojális volt most már elég jelentős időn keresztül, és a jövőben is lojális lesz. Ez a véleményünk, azt hiszem, hogy ez egyöntetű álláspont. De vannak olyan dolgok még abból a legkritikusabb napokból is, amikor Kováccsal közöltük, hogy többpártrendszer lesz. Tildyék stb. [sic!], az ő első kérdése az volt, hogy a szovjet vezetőkkel egyetértésben született ez, vagy nem. Mert ha nem, akkor ebből sose lesz semmi, és ő szemben áll vele. Szóval ilyesmik voltak. És később is lojális volt. Persze őt nyomják azért jobbról is, magától értetődik. S emiatt volt az, hogy tavaly államniniszternek kombináltuk. Először elfogadta, aztán visszavonult. Egyébként érdekes visszagondolni: ha ő akkor azt mondja, hogy igen, akkor ma államminiszter, és senki sem vitatkozik azon, hogy legyen-e képviselő, vagy nem. Ez is egy tapasztalat. Felvetették az elvtársak, kellemetlen, hogy a Szovjetunióban ült börtönben, és ezt kihasználhatják ellenünk. Bizonyos mértékig megzavarja a saját táborunk egy részét is, mert ilyen jobboldali embernek ismerik. Az, hogy a Szovjetunióban ült, az rossz dolog. Azt valószínűleg ki is fogják használni ellenünk, mint apropót, hát írnak majd egy kicsit Szibériáról. Az majdnem kizárt dolog, hogy ne írjanak, mert az ő ágit. prop. osztályuk nívója a mienket megüti, és ilyen ziccert nem hagynak ki. (derültség) Mit csináljunk elvtársak? Annyi börtönből jött jelöltünk van még a listavezetők között is, hogy ott már ez is elcsúszik! (derültség) Bár kellemetlen. No most miben reménykedünk mi? Hogy ő valamilyen óriási vonzóerőt fog a parasztokra gyakorolni - nem hiszem én azt. Mert ő úgy van, ha oppozíciós volna, akkor a parasztság harmada Magyarországon az ő szava után menne, ez világos. Mert akkor annak a harmadnak a vágyait fejezné ki, ugye, hogy csináljuk meg valahogy, hogy ne legyen se kapitalizmus, se szocializmus, se herceg Eszterházy, se tsz. Ha ő a tsz mellett áll ki, mint ahogy már kiállt - már nem egyszer kiállt helyileg, és ki fog állni —, akkor kevesebb egyéni paraszt fog rá hallgatni.Talán egyharmada, annyi sem, mint amennyi hallgatna rá, ha oppozíciós lenne. De hát ez már az úttörők sorsa, ezen mi nem tudunk segíteni. De azért ha néhány ezer parasztot is felénk hoz, az is valami. Döntőnek azonban azt tartjuk, hogy az ellenség táborában okoz bizonyos zavart, hogy ő ott van a mi listánkon. Elvégre nekik azért nehéz ugatni akkor, amikor most abból élnek, hogy az írók hallgatnak, ezek hallgatnak, meg azok hallgatnak. Egyébként az írók aktivizálódnak. 554