A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

szenvedéses útját, de nem is ez a döntő. Szóval őszinte megbánást mutat, a büntetés nagyobbik részét kitöltötte, így magánemberként szerencsétlen helyzetben van, és úgy néz ki, hogy politikailag célszerű a kegyelem valami­lyen formájában, nem teljes törlést alkalmazni. Hasonló a helyzet ennél a Varga Domokosnál, azzal súlyosbítva, hogy ez már büntetésének háromne­gyed részét kitöltötte, hat kiskorú gyermeke van stb. Tájékoztatásul közlöm, mert a PB fog ezzel foglalkozni talán már a holnapi nap, hogy ezek kapjanak kegyelmet. Mérlegelni fogjuk ezt, és valószínű, hogy hír formájában közöl­jük, egy pici kis hír a napi hírek között, ne csemegét csináljunk belőle, de lehet, hogy úgy döntünk, hogy még az sem kell, mert bizonyos körökben ez elmegy, de azt hiszem szó lehet egy egész rövid kis közlésről. 25 Ugyanakkor felvetettük, nem az egyensúlyozó művészet kedvéért, hanem a helyes politika miatt, hogyha ilyen kegyelmi aktus történik, akkor kell ennek a kegyelmi ak­tusnak más oldalát is alkalmazni, időben nem túl messze egymástól. Gon­dolunk arra, hogy vannak emberek, akik bűncselekményt követtek el, de be­csületes kiindulópontról, a néphatalmat akarták védelmezni, csak rosszul csinálták.Van két munkásőr Somogyban, 26 akik megöltek két kulákot, ez a heves harc közben volt. Van még ilyen néhány eset, és úgy gondolom, hogy azok is amnesztiát kapjanak. Valahogy így kapcsoljuk mi össze ezt a dolgot, s ez egyáltalán nem egyensúlyozó művészet, hanem elvileg helyes álláspont. Pár szót a romániai csoportról. 27 Ilyen rodostóiaknak nevezik itt egyesek közülünk, minthogy két csoportról van szó [sic!]. Itt az történt, hogy ők repatriálva lettek, nem ez e a pontos jogi kifejezés? Hazaszállítva, vagy enge­délyezve a hazaköltözése a Szántó házaspárnak, a Donáth anyjának és két iskolaköteles gyermeknek lett eddig. Ezek itthon vannak. A legfrisebb ven­dégünk a Szántó házaspár, akik a múlt héten kerültek haza. Hátra van a töb­bieknek, ezek már sürgetik a Szántó-féle népszövetség oldalán, hogy már sóvárogva várja a Szántó, [Zoltán] 28 hogy már beszéljünk vele, emlékeztetlek rá [sic!]. Szóval ezek hazajöttek, s a terv az hogy december első harmadáig bezárólag az összes romániait hazahozzuk, olyan rezsimbe helyezve, ami cél­szerű és értelmes. Egyiket munkába, a másikat nyugdíjba, a harmadikat nem tudom mibe, de úgy december első harmadáig hozzuk őket haza, valamiféle sorrendben természetesen. Szántót azért hoztuk elsőnek, mert ő még a Jugoszláv Követségen tartózkodva, gondolt egy gyökereset és következetesen végigsegítette a vizsgálatot és az igazságszolgáltatást. Ővele majd akkor lesz nehéz, ha majd meg kell magyarázni neki, hogy nem éppen ennek a pártnak a Központi Bizottságába való, a nehézségek ott fognak kezdődni. O nem is párttag, egyszerre kérte a feleségével tavaly tavasszal, mi megmondtuk, hogy a felesége ellen nem merült fel kifogás, de ő nem lehet párttag közelebbi vizsgálat nélkül. Erre úgy megharagudtak, hogy akkor hirtelen még a felesége sem kérte a párttagságot. Ilyesmi probléma merül még fel. Egészségesen megtörtént a „rodostó" moszkvai csoport 29 hazatelepítése is, a határozat értelmében, mégpedig Rákosi és Gerő kivételével, ahogy ez a határozatban volt. Szóval a többiek haza lettek telepítve. Itt említést érdemel az, hogy az SZKP-nak is van egy Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, annak a vezetője Andropov 30 elvtárs, aki Magyarországon volt követ, s aki évekig dol­gozott ezekkel az emberekkel, különösen Rákosival, Gerővel, Kováccsal, Hegedűssel, s a többiekkel, mégpedig jó elvtársi egyetértésben és lojálisán, 547

Next

/
Oldalképek
Tartalom