A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

hogy közösségi szellemre nevelik az egyéni parasztfiatalokat is. AKISZ-nek komoly hivatása és feladata ezenkívül, hogy megszerettesse a parasztfiatalsággal a mezőgazdasági munkát. Éppen ezért helyes a KISZ-nek a parasztfiatalok téli gazdasági tanfolyamára, valamint a mezőgazdasági ismétlőiskola fokozatos bevezetésére irányuló javaslata. Úgyszintén helyes az az elhatározása, hogy falun az elkövetkezendő években alapvető feladatának tekinti a dolgozó parasztfiatalság felkészítését a szövetkezetbe való belépésre. Ennek egyik legcélravezetőbb módja az, hogy a KISZ minden termelőszövetkezetben - ahol erre lehetőség van, a fiatalokból agitációs gárdát szervez. Ez az agitációs gárda elsősorban a parasztfiatalság körében végezzen felvilágosító munkát, ismertesse meg vele a szövetkezet életét, gazdálkodását, eredményeit. Ezzel kapcsolatban törekedjen, hogy a parasztfiatalok legjobbjai minél nagyobb számban lépjenek be a KISZ-be. A falusi nőtanácsok a termelőszövetkezetekben dolgozó nők és az egyénileg dolgozó parasztasszonyok között végezzenek fokozott felvilágosító, nevelő, szervezőmunkát. Tevékenykedjenek a falu kulturális életének fellendítéséért. A párt és a kormány politikáját mindenkor sajátos módon a dolgozó nők különböző rétegeit, érdeklődési körét figyelembe véve népszerűsítsék, ismertessék. Növelni kell a nőbizottságokban dolgozó parasztasszonyok és értelmiségi nők - főleg pedagógusok - tevékenységét. Erősíteni kell a községi nőtanácsok és földművesszövetkezeti, valamint a termelőszövetkezeti nőbizottságok kapcsolatát, együttműködését, meg kell teremteni a falusi nőmozgalom egységes irányítását. A helyi tanácsok, államhatalmi feladatuk mind jobb elvégzése mellett, váljanak a falusi lakosság egyre szélesebb rétegeit felölelő demokratikus tömegmozgalommá. Ennek érdekében tegyék lehetővé, hogy az egyszerű dolgozó emberek minél többször elmondhassák véleményüket, panaszaikat, problémáikat, s azok rendezésére tanácsaink fordítsanak rendkívül nagy gondot. Foglalkozzanak behatóbban a határukban levő termelőszövetkezetekkel, termelőcsoportokkal, amelyek megerősödéséért állami vonalon elsősorban ők a felelősek. Nagy szerepe van a tanácsoknak a mezőgazdaság szocialista átalakításának elősegítésében. Támogassák a szövetkezeteket, népszerűsítsék azok eredményeit és aktívan dolgozzanak azért, hogy a dolgozó parasztok tömegeit rávezessék a szövetkezeti gazdálkodás útjára. c) Falusi pártszervezeteinknek általában az eddigieknél határozottabban kell szembeszállni az osztályellenség tevékenységével. Az ellenséges elemeket nyíltan leplezzék le és káros tevékenységűkkel határozottan szálljanak szembe. Világosan látni kell, hogy az ellenséges elemek elleni harc jelenleg falun döntően politikai harcot jelent, s általában nem gazdasági, és csak bizonyos esetekben (törvények megsértése stb.) adminisztratív harcot. A politikai harcot úgy kell megvívnunk, hogy leleplezzük az ellenséges nézeteket, az ellenséges elemek tevékenységét, rámutatunk arra, hogy ezek mennyiben és hogyan ártalmasak nemcsak a párt, hanem az egész ország, az egész dolgozó nép számára. Ily módon el kell érni, hogy mindinkább elszigeteljük az osztályellenséget és csökkentsük befolyását a dolgozó tömegekre. Jelenleg falun elsősorban a mezőgazdaság szocialista átalakítását hátráltató ellenséges nézetekkel, valamint a nacionalizmus, sovinizmus, irredentizmus, klerikalizmus, burzsoá eszmékkel kell szembeszállni. Fokozottabban kell harcolni azonban a kapitalista tendenciák, a spekuláció ellen, elsősorban a piaci rend szervezetté tételével. Lépjenek fel pártszervezeteink határozottan a mezőgazdaság szocialista átalakítását hátráltató revizionista, valamint dogmatikus nézetekkel szemben is. Mutassanak rá arra, hogy ezek hogyan és mennyiben segítik az ellenséget céljai elérésében. Ügyelni kell azonban arra, hogy hibás nézeteket számos esetben nemcsak ellenséges elemek, hanem jóhiszemű emberek is hangoztatnak. Ezért a helytelen nézeteket terjesztő, de osztályhelyzetüknél fogva hozzánk tartozó dolgozókat ne tekintsék általában ellenségnek és elsősorban ne személyük, hanem hibás nézeteik ellen küzdjenek. d) Falusi pártszervezeteink az eddiginél bátrabban használják fel a felvilágosító és nevelőmunka különböző formáit és módszereit. Törekedni kell arra, hogy a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők minél többet találkozzanak a dolgozókkal. A falusi pártszervezetek, tömegszervezetek az egész falu lakosságát átfogó nagygyűléseken, szabad pártnapokon, falugyűléseken, a gazdakörökben, tanyai iskolákban, lakásokon, csoportos beszélgetéseken vitassanak meg minden fontosabb kérdést a falu dolgozó népével, kérjék ki véleményüket. Ezeken a gyűléseken, beszélgetéseken adjanak választ a dolgozó parasztok kérdéseire, s ismerjék meg véleményüket, problémáikat, javaslataikat. A párt, állami és tömegszervezeti vezetők, aktivisták, de valamennyi párttag tekintse mindennapi feladatának azt is, hogy munkatársai, rokonai, ismerősei körében állandó felvilágosító, nevelőmunkát végezzen. 322