A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

4. A mezőgazdasági termelés színvonalának nagyarányú emelése, a termelési költségek jelentős csökkenése, mezőgazdaságunk korszerűsítése s a falusi lakosság élet- és munkakörülményeinek alapvető megjavítása érdekében jelentősen előre kell haladnunk a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén, majd teljes sikerre vinnünk a szocialista nagyüzemű mezőgazdaság megteremtésének ügyét. Ezt azonban nem a dolgozó parasztság kényszerítésével, s ami ezzel egyet jelent, nem „leszegényesítésükkel", hanem a meglevő szocialista nagyüzemek példamutató működésének elősegítésével és a politikai meggyőzéssel lehet elérni. Ugyanakkor a mezőgazdaság szocialista átalakítását nem lehet spontán fejlődésre bízni, hanem céltudatos, tervszerű munkával ezt a folyamatot elő kell segíteni. Ennek érdekében a következő fontosabb feladatokat kell végrehajtani: a) Hazai és külföldi tapasztalataink azt igazolják, hogy a szövetkezés eszméje nem egyszerre érik meg a különböző vidékeken, sőt nem egy időben jutnak elhatározásra a paraszti lakosság különböző rétegei sem. A mezőgazdaság szocialista átalakításának elősegítésén dolgozó párt, állami és egyéb szervek munkájának célszerű felhasználása is csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk, hogy az erők ne forgácsolódjanak szét. Ezért a mezőgazdaság szocialista átalakítása érdekében súlypontokat kell képezni a megyéken, járásokon belül. Megyei és járási pártbizottságaink gondosan válasszák ki azokat a községeket, amelyeket a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében „sűlypontosnak" tekintenek. Vegyék figyelembe, hogy csak olyan községek jöhetnek számításba, ahol a fejlesztés számára kedvezőek a feltételek. Elsősorban tehát olyan községek, ahol jól működő szövetkezet van, ahol a fejlődés gazdasági előfeltételei (épületek stb.) megvannak, vagy rövid időn belül megteremthetők, ahol a dolgozó parasztok körében kedvező a hangulat a szövetkezet irányában, ahol a helyi pártszervezeteknek nagy befolyása van stb. Ilyen helyeken a szövetkezeti tagokra, párttagokra, a népi demokráciához hű értelmiségi dolgozókra, mezőgazdasági munkásokra és félproletárokra stb. támaszkodva jól átgondolt, erőszaktól és türelmetlenségtől mentes politikai meggyőző munkával kell a szövetkezeti mozgalmat fejleszteni. A politikai munka alapját a helyi adottságoknak megfelelő: jól átgondolt termelésfejlesztési terv képezze. A terv vegye számba a helyi gazdasági lehetőségeket és olyan termelési mezőgazdaság-fejlesztési célokat (belterjesség növelése, talajjavítás, belvízrendezés, legelőjavítás, gépek nagyüzemi kihasználása stb.) tartalmazzon, amelynek elérése elsősorban szövetkezés útján valósítható meg, és amelyek kézzelfogható eredményeket biztosítanak a szövetkezésben részt vevő parasztok számára. A párt vezetésével állami, gazdasági és tömegszervezetek mindegyikének aktívan ki kell vennie e munkából a részét. Azokon a helyeken viszont, ahol nem lehet súlypontot képezni, minden erővel az előfeltételek megteremtését kell elősegítem. így a meglevő, de még gyenge termelőszövetkezeteket meg kell erősíteni, a pártszervezet befolyását növelni kell és a dolgozó parasztok kedvező hangulatát ki kell alakítani stb. b) Ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításának nagy feladatát körültekintő szervezőmunkával sikeresen megoldhassuk: ki kell dolgozni a szocialista átszervezés részletes tervét. E munkát a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetésével a pártapsparátus végezze el, s a javaslatokat szeptemberben a Központi Bizottság elé kell terjeszteni. c) A mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatos párthatározatok megvalósítását megfelelő agitációs munkával kell elősegíteni. Ezért valamennyi falusi pártszervünknek, pártszervezetünknek és egyéb szerveinknek élő, eleven és állandó szövetkezeti agitációt kell folytatni. Az agitációnak arra kell irányulni, hogy a dolgozó parasztok körében helyes felfogás alakuljon ki a kisüzem-nagyüzem kérdésében. Világosan értsék meg, hogy a kisüzem lehetőségei miért korlátozottak, s a nagyüzem lehetőségei miért sokkal nagyobbak. El kell érni azt is, hogy párhuzamot vonjanak a kapitalista és a szocialista nagyüzemi átalakulás között. Lássák világosan, hogy a kapitalizmusban a kisparaszti gazdaságok tömeges tönkretételével, a szocialista országokban viszont a kisparasztság öntkéntes társulása útján tör utat magának a nagyüzem. Az agitációs munka irányuljon arra is, hogy dolgozó parasztságunk világosan értse meg a szövetkezeti forma előnyeit olyan vonatkozásban, hogy ez egyezteti össze legjobban az egyén és a közösség érdekeit. Végül, irányuljon az agitációs munka a meglevő szövetkezeti nagyüzemeink népszerűsítésére, fejlesztési lehetőségeink feltárására. A szövetkezeti agitáció legyen konkrét, kézzelfogható és meggyőző. d) A mezőgazdasági termelés színvonalának fejlesztése és a szocialista átalakítás elősegítése érdekében falusi pártszervezeteink fordítsanak nagy gondot a meglevő szövetkezetek erősítésére és az egyszerűbb szövetkezetek fejlesztésére. A mezőgazdasági termelőszövetkezet megerősítését a Politikai Bizottság 1957. augusztusi határozata és a 3004/1958-as kor323