A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a szocialista szektorban a kalászos gabonák termésátlagai jelentősen meghaladják az egyénileg gazdálkodókét. Ugyanakkor a többi kultúra termésátlaga - kivéve a kukoricát - a tsz-ekben a legmagasabb, az állami gazdaságok eredményei alacsonyabbak, mint az egyénileg gazdálkodóké. Az ellenforradalom komoly kárt tett az állattenyésztésben, különösen a tsz-ekben. Ennek ellenére az állattenyésztésben 1957. évfolyamán minőségi változások történtek. Megnőtt a szarvasmarhajelentősége - különösen a tenyésztés és hizlalás terén -, a sertéstenyésztésben nő a hússertések aránya. Az állattenyésztés fellendülésének a megnövekedett takarmánybázis és a sertés és szarvasmarha között kialakított helyes árarány teremtette meg az alapját. A múlt évekhez viszonyítva nőttek a hozamok; országosan az egy tehénre eső tejtermelés mintegy 1950 liter (a tsz-ekben 1950-2000 liter, az állami gazdaságokban meghaladja a 3000 litert). Emelkedtek a vágósúlyok, a vágómarhánál 40-45, a vágósertésnél 35-40 kg-mal. A kedvező állami szerződéses árak ösztönzőleg hatnak - különösen a hizlalásra. A gazdasági éves 1957-58-as setéshizlalási szerződéses tervet (1 200 000 db) január végéig 105,2 százalékra, a marhahizlalási (180 000 db-os) tervet 65,6 százalékra teljesítették. (Február 1-től újabb sertéshizlalási akciót indítottak be már a csökkentett átlagárakon.) Az 1957. évi átlagosnál jobb terméseredmények a kedvező állami felvásárlási árak eredményeként a parasztságnál elég nagy vásárlóerő jelentkezik. Ennek csak kisebb része került közvetlen felhasználásra a termelés fejlesztésében (újabban: jószágvásárlásban) részben azért, mert a parasztok nagyobb beruházásokat jelenleg sem látnak célszerűnek, másrészt nem tudják azokat az eszközöket, anyagokat megkapni, amelyekre szükségük van (épületanyagok, villanymotorok stb., viszont vetőgépben, ekében stb. már nem volt kereslet). Ajövedelem nagyobb részét házépítésben igyekeznek realizálni (Heves megyében pl. 1957-ben 5000 családi ház épült), illetve közszükségleti cikkekre fordítják. 1957-ben mintegy 150 000 föld adásvételi jogügyletet kötöttek, több mint 134 000 kh-ra. Az eladásra kerülő földeket többségében szegényparasztok vagy kétlakiak vásárolják. A gazdát cserélt eladott földek átlaga 1,3 kh. A középparasztok közül kevesen vásárolnak földet, mert attól félnek, hogy kulákká válnak. A szántóföld kat. holdankénti átlagára alacsonyabb az előző évinél, 4-8000 forint, a szőlő-gyümölcsösöké 8-20 000 Ft. 2. Az ellenforradalom után a megmaradt, illetve újjáalakult termelőszövetkezetek a párt és kormány intézkedései nyomán fokozatosan erősödtek. Többségükben jobban gazdálkodnak és eredményeik a múlt évekhez viszonyítva jobbak, különösen ahol a vezetés és szakmai irányítás kielégítő, rendbe tudták hozni a gazdaságaikat. A tagság munkafegyelme nőtt, nagyobb a szövetkezethez való ragaszkodás, fejlesztik a közös vagyont és nem utolsósorban a tagok is nagyobb jövedelemben részesednek. Ezek a szövetkezetek már vonzóak az agrárproletár- és szegényparasztok, de a nagycsaládú középparasztok részére is. Az utóbbi időben több új termelőszövetkezet jött létre. A számszerű változások a következők: „ „ . Tsz-szántó „ T

,~ , -rí- Terület Tsz Időpont Isz-ek szama _ _ az összes sz. ., . . , r összesen szanto » -, csaladok, tagok szama 1956. október 1. 3907 2322,2 1717,6 18,3 228 150 292 837 1956. december 31. 1617 904,9 679,3 7,2 76 513 96126 1957. június 1. 2580 1163,9 861,7 9,2 99 570 122 456 1958. március 31. 2650 1264,7 933,2 9,9 107 824 135 675 Az év első felében a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítását nemcsak az ellenforradalom által okozott gazdasági károk, hanem a tsz-ek gazdálkodásában elburjánzó lazaságok, sok esetben törvénytelenségek is hátráltatták: a túlzott önállóságra való törekvés, az alapszabály szocialista alapelveinek megsértése, zsebből való gazdálkodás stb. A szövetkezetek többsége törekszik a belterjességre. A növénytermelésben, az intenzív kultúrák termelésében az előző évekhez viszonyítva van némi előretörés, azonban még mindig a külterjesség ajellemző. Bár a tsz-ekben, a múlt év második felében fejlődött az állatállomány, továbbra is nagy a lemaradás. Míg pl. országosan 100 kh szántóra 30,5 számosállat esik, a tsz-ekben csak 16,2. Különösen kirívó a lemaradás a szarvasmarhánál: orszá313