A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)
gunk is tudni eredményt elérni, mert nagy földéhség van a szövetkezeteinkben. A másik, amit felvetnék, a nyári agitációs munka. Úgy gondolom, hogy itt a KB Ágit. Prop. Osztályának is kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel. Miért vetem ezt fel? Korántsem úgy jelentkezik ez a munka, mint jelentkezett ezelőtt. Nem kell nekünk megagitálni a dolgozó parasztot, hogy a búzát leérett állapotban kaszálja le, mert jobban tudja, mint mi, ezelőtt is jobban tudta, ellenben nekünk meg kell oldani olyan problémát, hogy a nyári mezőgazdasági munkák ideje alatt tudjuk tájékoztatni gyorsan a mi párttagságunkat azokról a kérdésekről, ami kifelé tartozik az általános politikai vonal szempontjából, a pártonkívüli dolgozó parasztokat is. És ez nem egy könnyű feladat. Mi gondolkodunk ezen, és törjük a fejünket, javasolnám, hogy a KB Ágit. Prop. Osztály is segítsen ilyen értelemben, mert országos szinten jelentkezik, hogy ezt meg kell oldani nekünk. Még egy kérdést. Kádár elvtárs itt felvetette, hogy a falu ifjúságával sokat foglalkozzunk. Én nagyon egyetértek ezzel, de én talán még tovább mennék egy lépéssel, ne csak a KISZ-ben lévő fiatalokkal foglalkozzunk, a szövetkezeti mozgalom kérdésének a megoldása szempontjából gondoljunk a jövőre is, és lépjünk tovább egy lépéssel, és lépjünk egészen az iskoláig. Elmondok egy példát, amit jónak tartok, lehet, hogy országosan is az elvtársak fogják tudni alkalmazni. Általában falusi iskoláinknak vannak tartalék területei. Ezeken a kis tartalék területeken mi berendeztünk termelőszövetkezetet, pedagógus vezetésével. Meg kell mondani, hogy rendes tagfelvétel van, rendes taggyűlés van, felveszik a gyerekeket, munkaegységre dolgoznak, van állattenyésztés, növénytermelés, nem tehénnel dolgoznak, hanem házinyulakkal, de év végén szabályos részesedés van. (Derültség.) És a gyerekek nagyon szívesen vesznek részt ebben. Ez szerintem helyes és jó olyan szempontból, hogy mi gondolunk arra, hogy a falusi fiatalsággal ma, már most, gyerekkorában megszerettessük a szövetkezetet. KISS KAROLY elvtárs közbeszólása: Van benne fantázia, a gyerekeknek a munka és a játék kombinálása okos dolog. BENKEI elvtárs: Én javasolnám, hogy amennyiben az elvtársak jónak látják, a maguk területükön [sic!] próbáljanak hozzányúlni. Ami a súlypontozás kérdését illeti. Én úgy gondolom, ha mi kimondjuk a községek súlypontozását a határozati javaslatban, akkor nekünk hozzá kell tenni azt is, hogy ugyanezt meg kell csinálni az alapszervezeteinknél is. Súlypontozni ott, ahol gyengébb az alapszervezet, nagyobb erőt összpontosítani, ahol erősebb az alapszervezet, azt sem kell elhanyagolni, de megfelelő módon foglalkozni velük. Azt is hozzátenném, hogy a határozati javaslat leszögezi a községek súlypontosítását, amivel egyet lehet érteni egyoldalúan, de nem teszi hozzá, hogy ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a többi területet sem. Megmondom, miért. Elvtársak, ha mi egy megyében, vagy egyjárásban ki fogunk venni községeket, és csak ott fogjuk a tsz-mozgalom kérdését erősebben vinni, annak a községnek a dolgozó parasztsága, ismerve parasztságunkat, itten beszélgetünk velük a tsz-mozgalomról, az ötödik községben a sógora másnap már tudja, hogy voltak a Pistánál, és beszéltek vele. Szemben fognak állni, azt fogják mondani, hogy a ti községetekben szorgalmazzák, ná295