A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

állami forrásokból nem áll annyi pénz rendelkezésre a mezőgazdaság fejlesztésére, mint amennyit szeretnénk. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a különféle, a termelés fejlesztését szolgáló helyi beruházásokhoz, így a belvízrendezéshez, talajjavításhoz, rét- és legelőjavításhoz, közös pince, szőlőoltványtelep stb. létesítéséhez a község parasztsága erejéhez mérten hozzájáruljon. A Népfront Bizottság mozgósítsa erre a lakosságot. A szűkös állami támogatás arányát és odaítélését is a község parasztságának saját erőfeszítéseitől kell függővé tenni, és azt egészítse ki a kisebb-nagyobb mérvű állami támogatás. Hasonló feladatok megoldásában nagyon sokat tudnak segíteni a párt falusi munkájában a KISZ önkéntes segítőbrigádjai. Ezeknek az önkéntes ifjúsági segítőbrigádoknak emellett abban van a nagy erköcsi-politikai jelentőségük és szerepük, hogy közösségi szellemre nevelik az egyéni parasztfiatalokat. A KISZ-nek komoly hivatása és feladata ezenkívül, hogy megszerettesse a parasztfiatalsággal a mezőgazdasági munkát. Parasztifjúságunk tekintélyes része ugyanis nem tekinti hivatásának a mezőgazdasági munkát, nem lát perspektívát a falun. Ennek következtében az egészségesnél nagyobb mérvű az eláramlás faluról a városba, különösen a termelőszövetkezetekből. Éppen ezért csak helyeselni lehet a KISZ-nek azt a szándékát, hogy széles körű nevelőmunkát indít a parasztfiatalok körében a mezőgazdasági munka megszerettetése végett. Csak helyeselni lehet a parasztfiatalok téli gazdasági tanfolyamára, valamint a mezőgazdasági ismétlőiskola fokozatos bevezetésére irányuló javaslatot. Egyetértünk és mindenben támogatjuk a KISZ-nek azt az elhatározását is, hogy falun az elkövetkezendő években alapvető feladatának tekinti a dolgozó parasztifjúság felkészítését a szövetkezetbe való belépésre. Az önkéntes segítőbrigádok szervezése mellett ennek másik legcélravezetőbb módja az, hogy minden tsz-ben - ahol erre van lehetőség - a KISZ fiatalokból agitációs gárdát szervezzen. Ez az agitációs gárda elsősorban a parasztifjúság körében végezzen felvilágosító munkát, ismertesse meg vele a szövetkezet életét, gazdálkodását és eredményeit. A magunk részéről nem találunk semmi kivetnivalót a Szabolcs megyeiek gyakorlatában, hogy ahol a parasztifjakat és leányokat ha már meggyőződtek a szövetkezés előnyéről, és rászánták magukat a belépésre - felveszik minden további nélkül a termelőszövetkezetekbe. Annak ellenére, hogy ha a szülők még nem szánták erre magukat, s a föld egyelőre kívül marad a termelőszövetkezeten. Egy év múlva, lehet, hogy később, a fiuk vagy lányuk példáján és gyakorlati tapasztalatain felbátorodva, egész biztos, a szülők is rászánják magukat a belépésre, és viszik magukkal a földet is. Röviden a falusi nőtanácsokról. A nőtanácsok nevelőmunkájukkal igen sokat tehetnek a parasztasszonyok állásfoglalásának alakításában, különösen a kis- és középparasztok feleségei gondolkozásának megváltoztatásában, akik köztudomásúan még a férjeiknél is sokkal konzervatívabbak. Fellendülő nőmozgalmunk eddigi sikerei mutatják, hogy falusi női aktivistáinknak nagy érzékük van a helyi viszonyoknak megfelelő sokféle, hatásos agitációs munkamódszer alkalmazásában, és nem is sajnálják a fáradságot az aprómunkától. Igen nagy szolgálatot tettek máris például sok helyen a termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztasszonyok találkozójának megszervezésével, amelyek szinte kivétel nélkül sikeresek voltak, és közelebb hoz255