A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

élet valamely területét jól ismerő politikusok, önálló véleményalkotás jellemzi őket és nincsenek közvetlen függő viszonyban a pártvezetéstől". A Központi Bizottság mellett működő tanácsadó testület szűkebb létszámban állandó tagokból álljon, témánként szakértői munkacsoportokat is alakítson ki mindenféle kötöttségtől mentesen, amelyekben pártonkívüliek is vegyenek részt, „és az alternatív mozgalmak képviseletét sem helyes kizárni a részvételből". A tanácsadó testület elnöke a Központi Bizottság tagjai, a munkacsoportok vezetője pedig a tanácsadó testület állandó tagjai közül kerüljön ki, titkári teendőit a pártapparátus ezzel megbízott felelős munkatársa lássa el. A tanácsadó testület tagjainak rendszeres informálását a KB tagjaival azonosan kívánták megszervezni. 1988. november 22-én a Központi Bizottság munkarendjéről, munkamódszeréről hoztak döntést, amely leszögezte, hogy két kongresszus között a párt munkájának irányítására és ellenőrzésére a Központi Bizottság hivatott, a párttagság egészére vonatkozó határozatot kizárólag a Központi Bizottság hozhat, mint- két kongresszus, illetve országos értekezlet között- az MSZMP legfelső politikai döntéshozó, irányító és ellenőrző testülete. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza a határozat, hogy a KB csak a párt politikájával, belső életével összefüggő kérdésekben dönt, illetve hoz határozatot, a politikai intézményrendszer más szervei esetében ajánlásokkal, állásfoglalásokkal él, melyek az ott dolgozó kommunisták számára irányt adók. 1989. február 20-21-én a KB ülésének

24 napirendjén szerepelt a Központi Bizottsághoz írt levelekkel való foglalkozás rendje. A döntés értelmében ezekkel a Pártpolitikai Osztály foglalkozik, a levelek tartalmáról elemzést, összefoglalót készít, amelyet a testület tagjai az ülések előtt megkapnak. (A KB-tagok az osztályon betekinthettek a levelekbe, amelyeket a PPO feldolgozás után válaszadásra illetékesség szerint a KB munkabizottságaihoz, osztályaihoz továbbított. Követelményként fogalmazódott meg, hogy minden levélíró kapjon választ.) 1989. május 8-án a Központi Bizottság úgy döntött,

25 hogy „mivel a párt káderhatásköre gyakorlásának módja nem felel meg a politizáló párt munkastílusának", kezdeményezi azoknak a jogszabályoknak hatályon kívül helyezését, amelyek a munkáltatói jogkörrel rendelkezők számára kötelezővé tették személyi döntések előtt a párt hatáskörileg illetékes testülete véleményének kikérését. A Központi Bizottság megszüntette a káderhatásköri listát, lemondott az előzetes állásfoglalás jogáról az irányított pártszervek választott funkcióinak betöltése esetében, ehelyett a kezdeményezés, javaslattétel jogával élhetett. A Központi Bizottság az 1957. évi pártértekezlet után összesen 178-szor ülésezett. Ezen belül 12 ízben zárt, 110 esetben kibővített ülést tartottak, és 11 alkalommal más szervekkel közösen tanácskoztak. A zárt üléseken szervezetiszemélyi és büntetőpolitikai kérdésekkel foglalkoztak, illetve az egyes „testvérpártokkal" (albán, kínai, csehszlovák, lengyel, román) való kapcsolatot vitatták meg. A KB póttagjai tanácskozási joggal vettek részt az üléseken. A zárt ülések kivételével állandó meghívottak voltak: a KB osztályvezetői, a központi pártintézmények vezetői, a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbi15