A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

zottságok első titkárai, valamint a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője. Az 1988. július 13-14-i ülésen határoztak arról, hogy az Ország­gyűlés elnöke is állandó meghívott legyen. 1959-től többször került sor ún. kibővített ülésre, amelyekre meghívták a budapesti kerületi bizottságok első titkárait, a budapesti pártbizottság titkárait, a párttag minisztereket, az El­nöki Tanács elnökét és titkárát, az országos főhatóságok, a társadalmi és tömegszervezetek központi szervei, valamint a Magyar Rádió és Televízió, az MTI és a központi pártsajtó vezetőit is. A kibővített üléseken a gazdasági, tár­sadalmi és kulturális élet egészét érintő témákat tárgyaltak, illetve tájékoztató hangzott el nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. A meghívottak körét a KB-ülés előkészítése során a Politikai Bizottság határozta meg, és az ülés ele­jén az elnök a napirendi pontokkal együtt javaslatot tett a meghívottak rész­vételére is, akiket a KB egyetértése után hívtak be a terembe. (A Központi Bizottság Irodája az ülés előtt a meghívottakról névsort adott a fegyveres őrségnek, ennek alapján léphettek be a pártszékházba.) Az MSZMP központi szervei a kezdeti időszakban az Országházban ülé­seztek, majd a Nádor u. 28-ban, 1957. április 2-ától pedig az MDP volt köz­ponti pártszékházában, az Akadémia u. 17. sz. épület I. emeleti vagy földszin­ti tanácstermében tartották az üléseket. A központi pártapparátus, a Társa­dalmi Szemle és a Pártélet Szerkesztősége, a központi irattár, valamint a KISZ központi szervei és apparátusa elhelyezésére folyamatosan használatba vet­ték az MDP volt székházait: az Akadémia u. 13., az Árpád u. 6., 10. és 12. sz. épületeket is. Ez az elhelyezési mód nem volt megfelelő, ezért 1960 júliu­sában a PB a MSZMP és a KISZ új székházának felépítéséről döntött. 1961 áprilisában az építkezés kezdetének elhalasztásáról határoztak, végül 1961 ok­tóberében úgy döntöttek, hogy beruházás nélkül, a BM és a párt épületcse­réjével oldják meg a megfelelő elhelyezés problémáját. 1961. december közepén a párt és a KISZ központi szervei és apparátusa a BM Jászai Mari téri épületébe költöztek. (Ez az épület maradt a párt központi székháza 1989-ig.) Az épületet fegyveresek őrizték, belépni meghatározott rendszer szerint ki­adott igazolványokkal, illetve engedéllyel lehetett. A pártintézmények a ko­rábbi helyükön működtek tovább: a Párttörténeti Intézet az V., Alkotmány u. 2., a Pártfőiskola a XIV., Ajtósi Dürer sor 19-21. sz. épületben. A Tár­sadalomtudományi Intézetet a VI., Benczúr u. 33. sz. alatt helyezték el. A központi vezető szervek munkáját segítették a Központi Bizottság mellett működő állandó munkabizottságok, munkaközösségek: AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA BIZOTTSÁG (1956. november-1988. no­vember 22.) AGRÁRPOLITIKAI/MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG (1957. január 24.­1959. január 20., 1962. október) ÁLLAMGAZDASÁGI/GAZDASÁGPOLITIKAI BIZOTTSÁG (1960. január 12.-1966. december 3., -1988. november 22.) RÉGI PÁRTTAGOK BIZOTTSÁGA (1957. december 20.-1961. szeptem­bere.) IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG (1970. július 14.-1988. november 22.) KÁDERPOLITIKÁI BIZOTTSÁG (1986. november 20.-1988. november 22.) GAZDASÁG- és SZOCIÁLPOLITIKAI BIZOTTSÁG (1988. december 15.­1989. október 7.) 16 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom