A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

bizottsági ülésen felszólalt, helyeselte az összes katonai és államvédelmi erők mozgósítását és bevetését, a statáriumot, a szovjet hadsereg segítségül hívását.

23 Nagy Imre ekkor is az évek óta kidolgozott koncepciója alapján tevékenykedett, melynek lényege a munkásosztály hatalmi pozíciójának feladása, a koalíciós pártok visszaállítása és a varsói egyezmény felmondása volt. Koncepcióját nem fedte fel, ha felfedte volna, a Központi Vezetőség vita után visszautasíthatta volna ezeket a nézeteket és valószínűleg nem került volna a Központi Vezetőségbe, a Politikai Bizottságba, és nem lett volna miniszterelnök. Az igazi árulás éppen abban van, hogy szándékait nem fedte fel. A szovjet csapatok behívásának jogi története [sic!] az, hogy a Központi Vezetőség állásfoglalását ismerve a Politikai Bizottság megkereste a szovjet elvtársakat. Ők azt mondották, hogy addig nem tudnak segíteni, amíg a kormány hivatalosan és írásban ezt nem kéri. A Politikai Bizottság ezt megígérte, Nagy Imre is, és közöltük, hogy majd utólag küldjük az okmányt. Közben összeült az ENSZ és a szovjet elvtársak kérték az okmányt. Nagy Imre húzta az aláírást. Ekkor szólt neki Gerő és Hegedűs elvtárs, kitért az aláírás alól [sic!], majd Kádár elvtárs felszólítására is kertelt, és azt mondotta: nem írja alá, mert amikor kérték a segítséget, ő még nem volt miniszterelnök. így Hegedűs András írta alá.

24 Jellemző, hogy november 3-án a román követ ezzel kapcsolatban felkereste és figyelmeztette, hogy a Varsói Szerződésből való kilépést ne csinálja, mert ez árulás. Nagy Imre azt válaszolta, hogy ő ezt megcsinálja, mert ha ő nem, megcsinálja más. A népköztársaság elárulásának alapvető tényével kapcsolatban a Politikai Bizottság a következőket állapította meg: Frakciós kört szerveztek ellenpólusként, kidolgozták a többpártrendszer visszaállítását, a Varsói Szerződésből való kilépést. Ezeket a koncepciókat Nagy Imre az ellenforradalom előtt 7 hónappal már Nyugatra juttatta. 1956 nyarán Losonczy Géza egy izraeli újságírónak interjút adott, és az újságíró ama kérdésére, hogy: „Támogatnának-e egy fegyveres fellépést a vezetés ellen?" Losonczy azt válaszolta, hogy: „Mi nem lennénk ellene." Ugyancsak 1956 nyarán Szilágyi a Bács megyei vezetők előtt kijelentette, hogy: „Erőszakkal kell megdönteni ezt a kormányt." A Nagy Imre-csoportnak október 22-23-án már megvolt álcázott terve a kormány összetételére, a pártvezetésére vonatkozóan, elosztották egymás között a koncot. Annak ellenére, hogy Nagy Imre tudta, hogy november l-jén megszakadt kapcsolata Kádár elvtárssal, november 2-án és 3-án mégis szerepeltette Kádár elvtársat a különböző listákon. A felkelők egy részével szoros kapcsolatot tartottak, azzal az „indokkal", hogy „leteszik a fegyvert" a felkelők. Ez nem történt meg, de kiharcolták az ÁVH feloszlatását. Nagy Imre lemondással fenyegetőzve megakadályozta a Corvin központ ellen tervezett hajnali közbelépést. Nagy Imre az alkotmányt többszörösen megsértette. Elorozta az Országgyűlés hatáskörét, a Varsói Szerződés felmondásánál

25 a kormányt kikapcsolta, a kabinetet szintén kikapcsolta. 155