A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

furcsa, hogy a KB mint testület a PB fölött van, de a KB-tagok a PB alá tartoznak, ez gátolja a szabad véleménynyilvánítást; másrészt a PB iránti bizalom is gátolja esetenként a vitát: „jó az előterjesztés, rábólintanak", fogalmaztak az ülésen. Felvetették, hogy számtalan dolog eldől két ülés között, a kérdéseknek csupán 5-6%-a kerül a KB elé, és hogy a PB legalább évente számoljon be munkájáról a Központi Bizottságnak. Hasonlóképpen problémaként jelezték a vitában, hogy „a KB osztályai és bizonyos emberek a KB fölé nőnek", hangsúlyozták a KB hatékonyabb és ütőképesebb testületté fejlesztésének, nagyobb szerepének, valamint a KB-ülések sajtónyilvánosságának fontosságát. A KB-tagoknak a döntés előkészítésében való részvételét illetően a határozat a következőket tartalmazza: - esetenként az előkészítés szakaszában is vitassanak meg kérdéseket a KB ülésein, - munkacsoportokban vegyenek részt KB-tagok az előterjesztés elkészítésében is, - az előterjesztők kérjék ki az adott területet ismerő KB-tag véleményét, -önkéntes jelentkezés, illetve felkérés alapján vegyenek részt az osztályok munkájában is, - a KB mellett működő munkabizottságok, munkaközösségek üléseire hívjanak meg a tárgyalt témában jártas KB-tagokat, - biztosítani kell a lehetőséget, hogy a területi pártszervek munkájáról közvetlen tapasztalatot is szerezhessenek az üléseken való részvétel során, ezért megyénként kapják meg a napirendre tűzött főbb kérdések jegyzékét. A KB-tagok átfogóbb tájékoztatása érdekében a határozat szerint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a KB Irodán betekinthessenek a PB és a Titkárság üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, míg a napirendre nem kerülő kérdésekről bizalmas tájékoztató anyagot kapjanak. A határozat szerint a jövőben nagyobb nyilvánosságot kell adni a KB üléseinek: előzetesen közölni az ülés időpontját és a napirendet, utána pedig az addigiaknál részletesebb kommünikét, valamint gyakrabban közölni („esetleg kihagyásokkal") a KB határozatait. 1969 novemberében a Központi Bizottság - a pártdemokrácia helyzetéről, fejlesztéséről tárgyalva - megállapította,

18 hogy az előterjesztéseket egyre több esetben a KB-tagokból és más szakemberekből álló munkabizottság, munkaközösség készíti el. Elhatározták, hogy ezután a KB éves munkatervének elfogadásakor részletesen meghatározzák azt is, hogy a KB milyen kérdésekben kéri határozathozatal előtt a pártszervek és a párttagság - esetenként a szélesebb tömegek - véleményét is. 1971. december elsején - megváltoztatva a korábbi gyakorlatot, miszerint a KB üléséről szóló tájékoztatót a Titkárság szövegezte - úgy határozott a Központi Bizottság,

19 hogy a jövőben ki kell osztani a KB-tagoknak a nyilvánosságra hozandó kommüniké szövegét is, hogy a vita során ahhoz is tehessenek észrevételeket. 1980. november 13-án ismét a KB ülésének napirendjére került á Központi Bizottság munkarendje és munkamódszere.

20 Az előterjesztés megfogalmazta, hogy a KB mindenekelőtt a munka irányát hosszabb távra kijelölő, elvijeiig