A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)
II. AZ 1958. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI Az Országos Tervhivatal elkészítette az 1958. évi népgazdasági terv keretszámait. A Politikai Bizottság megtárgyalta a terv fő problémáit. Az Országos Tervhivatal számításai alapján a népgazdaság fejlődését 1958-ban a következők jellemzik. A szocialista ipar termelése ajövő évben az ez évi várhatóhoz képest 7,4%-kal emelkedik. Ezzel nagyjában elérjük az 1956. évre tervezett termelési színvonalat és mintegy 7%-kal meghaladjuk az 1955. évit. Az ipari termelésen belül leggyorsabban a nehézipar, ezen belül is elsősorban az alapanyaggyártó iparágak termelése növekszik. így: a bányászatban 12,2%kal, a villamosenergia-iparban 20,2%-kal, a vegyiparban 11%-kal, a kohászatban 14%-kal lesz magasabb a temelés színvonala, mint ebben az évben. A Könnyűipari Minisztérium iparvállalatainak termelése 7,8%-kal emelkedik. Ezek a számok is mutatják, hogy fokozott erőfeszítéseket teszünk jövőre az energiabázis kiszélesítésére, az energiaellátás javítására. Kezdetét veszi a gépipari termelés összetételének számunkra kedvező megváltoztatása is. Erre mutat az, hogy a gépipar 11%-os termelésemelkedésén belül az erősáramú ipar temelése 17%-kal, a gyengeáramú iparé 26%-kal, a finommechanikáé pedig 15%-kal emelkedik. Az ipari termelés előirányzott növekedése mindenekelőtt a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Az ez évi várhatóhoz képest az Országos Tervhivatal előirányzatai szerint a minisztériumi iparban az egy munkásra jutó teljes termelési érték 7%-kal lesz magasabb jövőre. A termelékenység emelkedésének előirányzatánál figyelembe kell vennünk, hogy ez a célkitűzés 1957 egész évéhez van viszonyítva. Ismeretes, hogy az év első négy hónapjában a munka termelékenysége még igen alacsony színvonalon volt. Ha ajövő évi előirányzatot nem az egész évi várhatóhoz, hanem az III. negyedévi tényleges színvonalhoz viszonyítjuk, akkor a Tervhivatal számításaiban szereplő termelékenység jövőre mindössze 1,4%-kal növekedne. Nyilvánvaló, hogy a mi iparunkban a termelékenység növekedését 1958-ban ennél merészebben lehet előirányozni, mert igen sok még az igénybe vehető tartalék. A termelékenység emelkedésének említett számai egyben azt is jelentik, hogy fennáll a termelés további növelésének lehetősége. Ennek azonban igen komoly gátja az anyaghelyzet. A termelés tervezettnél gyorsabb ütemű növekedése csak akkor kívánatos, ha nem támaszt új anyagszükségletet, különösen importanyagokból, ha ez terven felüli anyagmegtakarításokból fedezhető. Egyéb módon a termelés növelése csak növelné az anyag-és energiaellátás feszültségeit, fokozná külkereskedelmi problémánkat. A többtermelés adta termékeket, vagy azok jelentős részét, exportálnunk kell, többek között azért, hogy importszükségletünket, mely a nagyobb termeléssel fokozódik, kielégíthessük. Az exportlehetőségeket pedig jelentősen befolyásolja a termékek műszaki színvonala és árszínvonala. A Tervhivatal jelenlegi számításai szerint az ez évi várható, átlagosnál jobb mezőgazdasági termeléshez képest jövőre a mezőgazdaságban az össztermelés mintegy 3%-kal lesz magasabb. Az ez évi kedvező takarmánytermelés lehetővé teszi, hogy mindenekelőtt az állattenyésztés fejlődjön, hogy az állati temékek termelése növekedjen. Az állattenyésztés összes temelése e számítások szerint 5,4%-kal lesz magasabb. A jelenlegi számítások szerint a növénytermelés jövőre 1,3%-kal lesz magasabb. Az átlagtermések 1958-ra számított színvonala valamelyest az ez évi alatt marad, de magasabb, mint az 1950-54., illetve 1954-56. évek átlaga. A Politikai Bizottság a gabonatermelés fokozása érdekében szükségesnek tartja a tervhez képest növelni a műtrágya-behozatalt, annak ellenére, hogy az előirányzat máris nagyobb, mint a jelenlegi import. Az ipari és mezőgazdasági termelés említett növekedése a nemzeti jövedelemnek az ez évi várhatóhoz képest 3,8%-os emelkedését teszi lehetővé. A lakosság fogyasztása 5%-kal lesz magasabb. Miután jövőre a forgóalapok, készletek növelésére az ideinél lényegesen kevesebbet kell fordítanunk, ezért a nemzeti jövedelemből az állóalapok növelésére az ez évinél 20%-kal többet tudunk fordítani. Azonban ez az állóalap-növekedés is messze elmarad a szükségletektől. A termelés és elosztás aránytalansága tükröződik a fizetési mérlegben is. Az ez évi várhatóhoz képest ugyan a kivitelt lényegesen növeljük, a behozatalt valamelyest csökkentjük, a külkereskedelmi áruforgalomban azonban még így is jelentős hiány van. 113