A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

érintő szervezeti módosítás szerint megszűnt a Titkárság mint testület. A párt választott tisztségviselői ettől kezdve a párt elnöke, a párt főtitkára és a Központi Bizottság titkárai voltak. Ezt követően az MSZMP megújítása érdekében több fontos lépés történt. 1988. november 22-én a Központi Bizottság határozata

11 részben lemondott az MSZMP állampárti szerepéről: „A Központi Bizottság tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét, a Minisztertanács önállóságát és felelősségét a kormányzati munkában. Támogatja a Kormány tevékenységét. Megszünteti a kormányzati tevékenységi körök - közöttük a kül- és a belügyek, a honvédelem - közvetlen irányítását, a párt és állami testületek működésének párhuzamosságát." 1989 februárjában a Központi Bizottság ülésén

12 kinyilvánították a többpártrendszer elfogadását, majd állásfoglalás született a politikai nyilvánosságról, a pártmunka nyitottabbá tételéről, a platformszabadságról, a párthatásköri lista megszüntetéséről. A párton belül a gyökeres modellváltás hívei, a reformerők mellett önálló szerveződés útjára léptek azok a politikai erők is, amelyek nem fogadták el a radikális átalakításra irányuló intézkedéseket. A párton belüli irányzatok mindinkább elkülönültek. Az 1989. júniusi központi bizottsági ülés előtt kézzelfogható közelségbe került a pártszakadás, a párt vezetői között éles viták folytak. Az 1989. június 23-24-i KB-ülésen az Elnökség és a Politikai Intéző Bizottság létrehozása demonstrálta a Központi Bizottság reformelkötelezettségét és kompromisszumkészségét, a kompromisszum azonban radikalizálta a párt szélsőségeseit. Szükségessé vált a párt új programnyilatkozatának, alapszabályának kidolgozása és új pártvezetés megválasztása, ezért október 6-ra összehívták az MSZMP XIV. kongresszusát.

13 Kétnapos vita után a kongresszus állásfoglalása leszögezte: „Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP mint állampárt története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon." 1989. október 7-én az MSZMP megszűnt, jogfolytonosságát fenntartva megalakult az új párt: a Magyar Szocialista Párt. III. Az 1957. évi pártértekezlet után a Magyar Szocialista Munkáspártban a következő központi vezető szervek működtek: KONGRESSZUS (1958., 1962., 1966., 1970., 1975., 1980., 1985., 1989.) ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET (1957., 1988.) KÖZPONTI BIZOTTSÁG (KB) (1989. október 7-ig) POLITIKAI BIZOTTSÁG (PB) (1989. június 24-ig) TITKÁRSÁG (1988. május 22-ig) KÖZPONTI REVÍZIÓS BIZOTTSÁG (KRB) (1966. december 3-ig) KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG (KEB) (1989. október 7-ig) 10