A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

POLITIKAI INTÉZŐ BIZOTTSÁG (PIB) (1989.VI. 24-1989. X. 7-ig) ELNÖKSÉG (1989. június 24-1989. október 7-ig) Az MSZMP szervezeti szabályzataiban rögzített szertartásrend szerint a párt legfelsőbb szerve a kongresszus. Ennek formális alapfeladata a párt politikájának meghatározása, tényleges szerepe a Politikai Bizottság által elfogadott és a KB nevében előterjesztett politikai koncepció megszavazása volt. A kongresszus a következő előre eldöntött, rituális feladatokat látta el: megvitatta és elfogadta a központi szervek beszámolóját; módosította, illetve jóváhagyta a párt programját, szervezeti szabályzatát; meghatározta a párt általános irányvonalát és kijelölte az adott időszak legfontosabb feladatait; megválasztotta a Központi Bizottság tagjait és póttagjait,

14 a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait; döntött az eléje terjesztettjavaslatok, beadványok, fellebbezések tárgyában. A kongresszust a Központi Bizottság hívta össze, kezdetben három-, 1962től négy-, 1970-től ötévenként. A kongresszus küldötteit budapesti és megyei pártértekezleteken hagyták jóvá. A Központi Bizottság a tagság létszámának megfelelően állapította meg a szavazati és a tanácskozási jogú küldöttek számát. A kongresszusokra meghívták a Minisztertanács tagjait, az államminisztereket, több országos főhatóság vezetőjét, a tömegszervezetek vezetőit, a munkásmozgalom veteránjait, pártonkívüli szocialista brigádtagokat, termelőszövetkezeti elnököket, művészeket, tudósokat. A Központi Bizottság két kongresszus között országos pártértekezletet (konferenciát) hívhatott össze. Az MSZMP időszakában erre két alkalommal, 1957-ben és 1988-ban került sor. A szervezeti szabályzatok szövege szerint a pártkongresszusok közötti időszakokban a Központi Bizottságvolt az MSZMP legfelsőbb politikai irányító szerve: döntött a legfontosabbnak tekintett politikai, ideológiai, kulturális és szervezeti kérdésekben, egyszersmind a legmagasabb párt- és állami funkciót betöltő néhány ezer személy kinevezéséről, leváltásáról, áthelyezéséről, kitüntetéséről és külföldre utazásáról; érvényesítette az MSZMP vezető szerepét, vagyis az állami, társadalmi és tömegszervezeteket irányító és ellenőrző funkcióját, és képviselte az MSZMP-t az ún. pártközi kapcsolatok során. A valóságban a Központi Bizottság a Politikai Bizottság alárendeltségében működött. A KB tagjait és póttagjait a kongresszus választotta, de „indokolt esetben" a Központi Bizottság behívhatott (kooptálhatott) tagokat a KB-ba. A KB saját tagjai közül megválasztotta a Politikai Bizottságot, a KB Titkárságát és első titkárát, kinevezte a KB osztályainak és intézményeinek vezetőit, kijelölte a központi pártsajtó szerkesztőbizottságainak felelős vezetőit. A KB a kongresszus határozatainak megvalósítására készített feladatterv/munkaterv, illetőleg éves munkatervek alapján dolgozott. A KB ülésein tárgyalt napirendekhez írásos előterjesztéseket készítettek. (A témától függően ezt a KB egyes osztályai, állami vagy társadalmi szervek állították össze.) A KB illetékes titkára vagy az érintett külső szerv vezetője bevezető előadást/szóbeli kiegészítőt tartott. A KB üléseinek előkészítése során a Politikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést (annak teljes szövegét vagy tézi11