A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

Az ország sertésállománya júniusi adatok szerint az 1956. júniusinál ugyan mintegy 800 ezer darabbal kisebb, de a 6 millió darabos állomány alapján a tervezettnél 2-300 ezer darabbal több lesz a vágósertés. A mezőgazdasági termékek felvásárlása eredményesen halad. A legfontosabb termékek­ből a felemelt tervet előreláthatóan teljesítjük. Az évi felvásárlási tervet október 19-ig kenyérgabonából 83,4%-ra, takarmánygabonából - kukorica nélkül - 98%-ra teljesítettük. A kukorica felvásárlási tervét pedig 16,8%-ra. Amíg a fő termékeknél a felvásárlás jól halad, az egyéb cikkekben (tojás, zöldség, gyü­mölcs), amelyeket általában a SZOVOSZ vásárol fel, a helyzet kedvezőtlenebb. Ennek oka a nagyfokú szervezetlenségben, helytelen árpolitikai intézkedésekben és a nem megfelelő prémiumrendszerben található meg. E hibák következtében széles körben kialakult a spekuláció, zökkenők vannak az átvételben és az ellátásban, magas fogyasztói árszínvonal alakult ki, sok esetben alacsony felvásárlási árszínvonal mellett. Ez az állapot egyrészt a ter­melési kedvet veszélyezteti, másrészt a városi lakosság körében az életszínvonal stabilitásába helyezett bizalmat hátrányosan befolyásolja. A szerződéses termelés általában megfelelő. Kivételt képez a cukorrépa, ahol jelenleg el­sősorban az egyéni gazdaságoknál lemaradás van a szerződéskötésben. Eddig ugyanis mint­egy 115 ezer kat. hold cukorrépa termelésére kötöttek szerződést, a 170 ezres tervvel szem­ben. Termelőszövetkezeti mozgalmunkat a következők jellemzik: amíg 1956. október 15-én 3954 termelőszövetkezet működött, 2 268 175 kat. hold földön, 298 473 taggal, addig ma 2580 termelőszövetkezetünk van, 1 162 800 kat. hold földterülettel. A termelőszövetkezetek­ben jelenleg 122 456 tag dolgozik. A tavalyi 1057 termelőszövetkezeti csoporttal szemben,melyek 346 454 kat. hold földdel rendelkeztek, taglétszámuk pedig 58 546 volt, jelenleg 928 termelőszövetkezeti csoport működik, 245 703 kat. hold földön, több mint 38 000 taggal. A különféle termelési társulá­sok száma jelenleg mintegy 2000, 38 000 kat. hold földdel és mintegy 51 000 taggal. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok jelenleg 1 077 946 kat. hold szántón, az ország szántóterületének 11,8%-án gazdálkodnak, az 1956. évi 22,4%-kal szem­ben. A termelőszövetkezetekben dolgozó tagoknak 62%-a földnélküli, vagyis volt agrárpro­letár, vagy szegényparaszt. A középparasztok aránya a múlt évi 27,8%-ról 15,2%-ra csökkent. A külkereskedelem háromnegyedéves exporttervét 17,5%-kal, az importot 0,4%-kal túl­teljesítette. Ennek megfelelően a háromnegyedévben a külkereskedelem a tervhez képest mintegy 510 millió Dft. egyenleg javulást ért el. A kivitel a jelentős túlteljesítés ellenére is, az elmúlt évinek csak 76%-a. Ez a termelés ala­csonyabb színvonala mellett, elsősorban a lakosság megnövekedett fogyasztásának követ­kezménye, bár az ipari termelés szerkezete sem elégíti ki a külkereskedelem követelmé­nyeit. A kiskereskedelem az első háromnegyedévben 7,9%-kal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év hasonló időszakában. Az áruforgalom struktúrája kedvezően változott meg, amit mutat az, hogy amíg a múlt év első háromnegyedévében az összforgalmon belül az élelmiszer-forgalom 53,8% volt, most csak 50,3%, az iparcikkforgalom viszont 46,2%-ról 49,7%-ra növekedett. Emellett az élelmiszer-ellátás jó volt, az igényeket- néhány cikk kivételével (pl. édesipari termékek, gyarmatáruk, baromfi) - teljes mértékben kielégítette. A kiskereskedelem 1957 első háromnegyedévében - változatlan áron - ruházati cikkek­ből 23,2%-kal, vegyesipari cikkből pedig 16,5%-kal nagyobb forgalmat bonyolított, mint a múlt év hasonló időszakában. Bár a június 30-i kereskedelmi készletek majdnem elérték, sőt a szeptember 1-i készletek mintegy 850 millió Ft-tal túl is haladták a múlt év azonos időpontjának árukészletét, a hiánycikkek köre mégis túlzottan nagy. Ehhez a jelentős forgalomemelkedésen kívül hoz­zájárultak a Belkereskedelmi Minisztérium készletgazdálkodásában mutatkozó hiányossá­gok is. A beruházási terv teljesítése mind a tervhez, mind az elmúlt évek hasonló időszakához viszonyítva magas. A túlteljesítés legfőképpen arra vezethető vissza, hogy a kivitelező és a beruházó hatóságok csak késlekedve és igen vontatottan hajtották végre a fedezet nélküli beruházások leállítására vonatkozó kormányhatározatokat. A beruházási eszközök felhasználása ez évben is szétforgácsolódott. Ezzel magyarázható, 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom