A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

FÜGGELÉKEK 1. sz. függelék GAZDASÁGI HELYZETÜNK A

III. NEGYEDÉV VÉGÉN ÉS SORON LEVŐ FELADATAINK Tisztelt Elvtársak! A Központi Bizottság május 17-e óta nem tárgyalta az ország gazdasági helyzetét és az ebből adódó feladatainkat. A III. negyedév után szükségesnek látta a Politikai Bizottság, hogy ezt a kérdést napirendre tűzze a Központi Bizottságban. A referátum keretében a 3 negyedév eredményeinek ismertetése, jelenlegi helyzetünk elemzése mellett, az 1958-as népgazdasági tervről is rövid ismertetőt kell adni. I. AZ ELSŐ HÁROMNEGYEDÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYEI A népgazdasági terv teljesítése során az elmúlt háromnegyedév alatt a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a ipar és a mezőgazdaság termelése. A nagyobb termelés lehetővé tette a belkereskedelmi és az export árualapok, valamint a beruházások növelését is. A tervezettnél jobbak nemcsak a mennyiségi, hanem a termelékenységi és az önköltségi, valamint a pénzügyi mutatók is. Noha a tervteljesítés eddigi alakulása kedvező, ez nem fedheti el, hogy népgazdaságunk helyzete még korántsem kielégítő és a népgazdsági egyensúly biztosítására még igen nagy erőfeszítéseket kell tenni. A terv teljesítését a népgazdaság főbb területein a következők jellemzik: a szocialista ipar 1957. első háromnegyedévi tervét jelentősen túlteljesítette. Az egy munkanapra eső termelés (a minisztériumi iparban) szeptemberben már kb. 7%-kal meghaladta az 1956.1-IX. hónap napi átlagát. Az első háromnegyedév összes ipari termelése azonban így is a múlt évinek csak 91%-a. A tervezettnél magasabb a termelékenység is. Az egy munkásra jutó termelés az első háromnegyedévben meghaladta az előirányzottat. A termelékenység kedvező alakulását elősegítette a termelési előirányzatok jelentős túlteljesítése, a termelőkapacitásokjobb kihasználása. Emellett a túlteljesítéshez nagymértékben hozzájárult az egyéni teljesítmények növekedése, a teljesítménybérezés visszaállítása, a munkafegyelem javulása. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a tervtúlteljesítés ellenére, a termelékenység a II. negyedévben 5,6%-kal, az I. félévben 11,9%-kal az 1956. első háromnegyedévi színvonal alatt maradt és azt csak szeptemberben érte el. A termelési tervek teljesítését, illetve túlteljesítését nagyban elősegítette, hogy a baráti országok és különösen a Szovjetunió hitelben történt nyersanyagszállításai következtében az anyagellátás, néhány kivétellel, egyenletesebb és biztonságosabb volt, mint a korábbi években. A tervezettnél kedvezőbbek a mezőgazdaság terméskilátásai is. 1957. évben mezőgazdaság termékeinek mennyisége előreláthatóan mintegy 4,8%-kal — ezen belül a növénytermelésé 4,5%-kal, az állattenyésztésé 5,2%-kal - lesz több a tervezettnél. A magasabb teljesítés a vetésterület és az állatállomány kedvező alakulásából, a megnövekedett termelési kedvből, valamint a jobb időjárás hatásaként keletkező magasabb termésátlagokból következik. Kenyérgabonából mintegy 35 ezer vagonnal, takarmánygabonából - kukoricával együtt mintegy 80-85 ezer vagonnal, burgonyából 50 ezer vagonnal több, napraforgóból 7 ezer vagonnal kevesebb termés várható a tervezettnél. A kedvező időjárás, valamint a jól elvégzett védekezési munkák következtében, a szőlő is jó termést ígér. A tervezett 2 470 000 hektoliter bornál mintegy 260 ezer hektoliterrel több várható. A márciusi állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarhalétszám 1956. évhez képest, az ellenforradalmi események következtében 200 ezer darabbal csökkent. Az utóbbi hónapok árintézkedései, valamint a borjúvágások csökkentésére irányuló intézkedések kedvezően hatnak a szarvasmarha-tenyésztésre. A termelőszövetkezeteknél az ellenforradalom okozta károk után ismét emelkedik a szarvasmarhalétszám, bár közel sem kielégítő mértékben. 106