A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957-1958. évi jegyzőkönyvei (Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 29. Budapest, 1997)

kadást idézett elő a párt vezetősége és tagsága, a párt és a munkásosztály, a munkás­osztály és szövetségese, a parasztság, valamint a párt és [az] értelmiségi dolgozók között. Aláásták és gyengítették a párt tekintélyét." „2. Az októberi események keletkezésében és azok tragikus fordulatában súlyos szerepet játszott a korábbi években kialakult és ál­landóan növekvő pártellenzéknek az a szárnya, amely Nagy Imrét és Losonczy Gézát választotta zászlajául... A pártellenzéknek ez a csoportja, amely a hibák kijavításához pozitív programot nem adott, egyoldalúan csak a pártot támadta, s egyidejűleg a reak­ciótól nem határolta el magát." „3. Az októberi események előkészítésében és kibon­takozásában alapvető tényező volt a Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista-földesúri el­lenforradalom, amelynek jelentős erői működtek illegálisan idehaza, fő erői pedig Nyugat-Németországban gyülekeztek és szervezkedtek." „4. A magyarországi események­ben végül döntő és alapvető szerepet játszott a nemzetközi imperializmus, amelynek cél­jai természetesen túlmentek a magyar kérdésen." A jegyzőkönyveket közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. I. kötet. 1956. november 11.-1957. január 14. Intem Rt. 1993. 139-147. p. 52 1957. november 3-án az Elnöki Tanács 1957. évi 62. törvényerejű rendelete intézkedett az 1956. évi 28. és 32. törvényerejű rendeletekkel bevezetett rögtönbíráskodás megszün­tetéséről. 53 L. a 2. sz. függeléket. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom