Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 47. 1945. augusztus 29 137
47. 194S. augusztus 29. (A beszámoló a minisztertanácsi jegyzőkönyv 1/ alatti melléklete.) 23 [Miklós] Miniszterelnök: köszönetét fejezi ki Gerő és Bán minisztereknek az árucsereforgalmi szerződés megkötésével kapcsolatos munkálataiért és kéri, hogy az együttműködési egyezmény végleges szövegét közölje a miniszterekkel. Az árucsereforgalmi megállapodást már lehetőleg a folyó hó 30. napjára kitűzött gazdasági minisztertanács tárgyalja le, az együttműködési egyezményt pedig annak utána fogja a minisztertanács tárgyalás alá venni, ha az előkészítés és az áttanulmányozás megtörtént. Szükségesnek tartja, hogy a megállapodások bizalmas jellegére tekintettel a sajtó a hivatalos közleményeken túlmenően közléseket ne tegyen. Minisztertanács a miniszterelnök bejelentését tudomásul vette és elfogadta. 10 [Erdei] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi, illetőleg községi képviselőtestületi tagok Nagy-Budapest területén történő választása tárgyában. A javaslat módosított példányát f. hó 28-án a társminisztériumokhoz lekézbesíttette. 24 A javaslat már a pártközi értekezlet módosításainak 25 figyelembevételével jött létre, szükségesnek tartja, hogy a minisztertanács sürgősen tárgyalja le a tervezetet. a A jegyzőkönyv fogalmazványi példányában ez úgy szerepel, hogy „Gerő beadja írásban"; a jegyzőkönyv mellett azonban nem található a beszámoló, és más irategyüttesben sem sikerült megtalálni. A szovjet-magyar kölcsönös áruszállítási egyezmény szövege megtalálható a Magyar-szovjet kapcsolatok 1945-1948. Dokumentumok, A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma és a Szovjetunió Külügyminisztériuma c. kötet 103-105. p. Szovjet részről Mikoján, Anasztáz magyar részről Gerő Ernó írta alá az áruszállításokat 1946 decemberéig szabályozó egyezményt. Ez a kölcsönösen szállítandó áruk értékét 30 millió dollárban jelölte meg. A gazdasági miniszteri értekezlet 1945. szeptember 13-i, majd a szeptember 21-i ülésén foglalkozott a szovjet-magyar árucsereforgalmi egyezményből következő egyes kérdésekkel. (Lásd a II. F. 7. sz. feljegyzés 3. és 4. pontját, valamint a II. F. 8. sz. jegyzőkönyv 11. napirendi pontját.) Ugyanekkor szovjet részről felvetették egy hosszúlejáratú, a két ország szoros gazdasági együttműködését célzó szerződés megkötésének a tervét is, ami kiterjedt a mezőgazdaság, az ipar, a bányászat, a közlekedés, a tudományos kutatás alapvető ágazataira, közös vállalatok, közös bank létrehozására. Ezt a tervet Gerő Ernő előzetes hozzájárulásként kézjegyével látta el. Miklós Bélának a bizalmas kezelésre vonatkozó kérése ellenére a megállapodások ismertté váltak s mind belpolitikai, mind külpolitikai téren nagy visszhangot keltettek: a hosszú távú megállapodást a magyar gazdaságnak a Szovjetuniótól való függő helyzetbe hozásaként értékelték. (Lásd Sipos PéterVida István: Az 1945. augusztus 27-én megkötött szovjet-magyar gazdasági egyezmény és a nyugati diplomácia. Külpolitika, 1985. 4.sz. 102-118. p.) Lásd még az 59. sz. jegyzőkönyv 1. és a 62. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. M Előzményét illetően lásd a 46. sz. jegyzőkönyv 11. napirendi pontját. A jegyzőkönyv mellett megtalálható az előterjesztésnek egy korábbi, feltehetőleg a viták során módosult változata. Ezt terjedelmi korlátok miatt nem közöljük, bár több vonatkozásban - elsősorban szerkezetét tekintve - eltért ettől a végül is elfogadott jogszabály. Lásd a rendelettervezet részletes tárgyalása során az egyes §-okhoz fűzött jegyzeteket, továbbá a 7460/1945. ME sz. rendeletet (MK 1945. szeptember 1.), valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 20 400/1945. BM sz. rendeletet (uo.). 25 A sajtó ismételten hírt adott a kérdés pártközi értekezleten történt tárgyalásáról. Ezek szerint az egyik vitatott kérdésként az merült fel, hogy a pártok és a szakszervezetek egyenrangú politikai félként indulnak-e a választáson, továbbá, hogy közös listát állít-e a két munkáspárt. Megemlítették, hogy a csepeli üzemi bizottsági választáson aratott szociáldemokrata győzelem erősen befolyásolja e kérdés megítélését. (Kis Újság 1945. augusztus 25.) 142
