Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 44. 1945. augusztus 13 58
44. 1945. augusztus 13. baduljon attól a nemzetiségtől, amelynek nagy része van abban, hogy az ország mai állapotába jutott. Vorosilov marsall üzenete 400-450 000 német nemzetiségű magyar állampolgár kitelepítésének lehetőségéről szól és azt a kívánságot fejezi ki, hogy e kitelepítés lebonyolítására a magyar kormány sürgősen készítsen munkatervet. Ez a lehetőség szükségessé teszi, hogy gyorsabb és radikálisabb eljáráshoz folyamodjunk és ennek a terhét állapítsuk meg. 1/ [sic!] 400-450 000 német nemzetiségű magyar honos kitelepítése került szóba. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi németség zöme bele kell, hogy kerüljön ebbe a keretbe. Az 1941-es népszámlálás során az 1937. év előtti országhatárok között 477 966 személy vallotta magát német anyanyelvűnek és 303 527 német nemzetiségűnek. Miután 400 000 körüli számról van szó, lehetetlen másból kiindulni, mint a német anyanyelvűek számbavételéből. Minthogy továbbá nem kollektív felelősségre vonásról, hanem a németeknek, mint népnek a kimozdításáról, méghozzá gyors ütemben, nem lehet elkerülni azt, amit eddig mellőzni kívántunk: számba kell vennünk a Központi Statisztikai Hivatal irattárában fekvő számláló lapokat, amelyek egyénenként és név szerint mutatják ki a német anyanyelvűeket. Miután nem minden német anyanyelvű vallotta magát német nemzetiségűnek és ezen kívül is köztudomású, hogy a német anyanyelvűek közül számosan nem tekinthetőek németeknek, hanem a magyar nép tagjainak, szükséges és elkerülhetetlen, hogy kivételeknek adjunk helyet. A kivételek egyik csoportjának kell tekintenünk azokat az eseteket, amikor az illető német anyanyelvű egyén magyar nemzetiségű és anyanyelvű személynek a házastársa, vagy pedig vegyes házasságból származott az a gyermek, akit német anyanyelvűnek írtak be. Gondoskodni kell ezzel kapcsolatban a családi egység kezeléséről. A kivételek második csoportját kell, hogy alkossák azok, akik politikai okból részesítendők külön elbírálásban. Ilyen kivételekként veendők számításba: azok, akik németellenes magyar nemzeti mozgalomban vettek tevékenyen részt, akik baloldali politikai mozgalomban tevékenykedtek, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak a magyar szellemi, vagy gazdasági életben, akik köztudomásúan és igazolhatóan szemben álltak hitlerista, vagy német népi törekvésekkel, anélkül, hogy ilyen mozgalomban vettek volna részt. Ilyen elvek alapján szükséges megejtenünk a kivételezésre irányuló kérelmek elbírálását és erre a feladatra alkalmasak azok az igazolóbizottságok, amelyeket a Népgondozó Hivatal szervezett meg, azzal a korrigálással, hogy a német nemzetiségű tag helyére magyar bizottsági tagot kell állítani. A lebonyolítás végrehajtására a Belügyminisztérium szervei illetékesek, annál is inkább, mert az eddigi ilyenirányú előkészületeket is azok végezték. A kivételezésre irányuló kérelmek elbírálását és a kitelepítendő személyek vagyonának számbavételét, valamint a helyükre való telepítést a Népgondozó Hivatalnak kell végezni, amely egyenesen erre a célra alakult. A végrehajtáshoz szükséges rendészeti, illetve karhatalmi segítséget pedig a rendőrségnek kell nyújtani, szükség szerint egészítve ki a honvédség egyes alakulatainak a támogatásával. Ennek megfelelően nélkülözhetetlen, hogy a Belügyminisztérium kebelében egy 3-5 tagú bizottság vegye a kezébe az ily módon történő lebonyolítást, melyben helyet foglalnak a belügyminiszter, a honvédség, valamint a Népgondozó Hivatal megbízottai és esetleg a jogi és gazdasági szempontból megfelelő képviselői. 66
