Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 44. 1945. augusztus 13 58
44. 194S. augusztus 13. Ilyen módon a kitelepítés előkészületei befejezést nyerhetnek szeptember hó 1-jére, amikorra felállíthatók, illetve átszervezhetők az igazolóbizottságok, megszervezhetők a szükséges karhatalmi alakulatok és előkészíthetők a gyűjtő táborok. Nem érinti Vorosilov marsall üzenete azt a kérdést, hogy a kitelepítésre kerülő személyek vagyonukból mit vihetnek magukkal. Miután gyorsan lefolyó kitelepítési akcióról van szó, helyesnek látszik, hogy csak néhány napra szóló legszükségesebb élelmiszert és a szükséges ruha- és ágyneműt vihessék magukkal a kitelepítendők, fejenként kb. 50-60 kg súlyban. Az egész akciónak magyar részről való lebonyolításában döntő szempont az, hogy semmiképpen meg nem engedhető, hogy a németek kitelepítése, melynek a potsdami értekezlet szándéka és az orosz hatóságok kitelepítési gyakorlata szerint emberséges műveletnek kell lennie, magyar részről akár elveiben, akár gyakorlatában a tavalyi zsidó deportálásokat akár csak távolból is összehasonlítható akcióként jelentkezzék, mert ez helyrehozhatatlan kárt jelentene a magyar demokrácia erkölcsi tőkéje számára, mind idehaza, mind kifelé. A helyes irány pedig nemcsak intenciók és szándék kérdése, hanem a tavalyinál aránytalanul rosszabb közlekedési, közellátási és szervezési viszonyok kérdése is. Szükség van tehát arra, hogy a lebonyolítás felelős irányítói mindenféle felelőtlen beavatkozással, végig nem gondolt tetszetős ötletekkel és rálicitálásokkal szemben az összes kormányszervek, pártok és a sajtó legteljesebb támogatását élvezzék és abban a helyzetben legyenek, hogy minden nem felelős kezdeményezést a legteljesebben letörhessenek. A kifejezett szempontok szerint az alábbi munkaterv keresztülvitele szükséges. 1/ A német anyanyelvűek alapulvételével, a kivételek leszámításával, valamint a nem magyar állampolgárságú német nemzetiségűek hozzáadásával kb. 400 000 német nemzetiségű személy kerülhet kitelepítésre. 22 2/ A kitelepítendők elszállításukat közvetlenül megelőzően és lakóhelyükhöz közeli gyűjtőtáborban gyűjtendők, tekintetbevéve a közlekedési lehetőséget, valamint a német nemzetiségűek elhelyezkedését, 22 ilyen gyűjtőtábor felállítása szükséges a következő helyeken: Budaörs, Zsámbék, Csolnok, Mosonszolnok, Mosonszentjános, Mosonszentpéter, Fertőrákos, Sopronbánfalva, Herend-Városlod, Lókút, Pusztavám, Etyek, Mágócs-Egyházaskozár, Németboly-Babarc, Hidas-Püspöknádasd, Kökény, Hárságy, Kunbaja, Vaskút, Hajós, Mucsi-Tevel, Dunakömlőd, Alsónána-Mórágy, Szulok, Almáskamarás. 23 3/ A gyűjtő táborok felállítása mindenütt vasútvonal mellett történik, ahonnan a szállítás vasúti vagonokban történhet. 4/ A gyűjtőtáborokba kitelepítendő személyek csak a megengedett súlyú ingóságot vihetik magukkal. 5/ A lebonyolítás irányító szervezetéül egy bizottság létesítendő a belügyminiszter vezetése alatt a honvédség, a Népgondozó Hivatal és esetleg még más szervek képviselőiből. 24 6/ Az előkészületek szeptembr 1-jére befejezhetők és ettől az időponttól kezdve a végrehajtás bármikor megkezdhető. 22 A lap szélén Erdei Ferenc tintával írt következő megjegyzése olvasható: „Szám csak hozzávetőleg, kivételek leszögezve." 2í E bekezdéshez Erdei a következő megjegyzést fűzte: „mely vidékről". Lásd erről a jelen irat legendáját. 24 A lap szélén Erdei a következőt írta: „a belügymin." 67
