Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei (folyt.) 9 - 44. 1945. augusztus 13 58

44. 1945. augusztus 13. ről mennyi főnyi svábot kell kitelepíteni, hol lesznek a kitelepítendők összpontosítva, mennyi idő szükséges a koncentráláshoz, egy vagy több, illetőleg hány koncentrációs tábort gondol a kormány létesíteni, mennyi időt venne igénybe a koncentrálás végrehajtása stb. Az altábornagy úr felhívta a kormány figyelmét arra, hogy kívánatosnak tartja a magyar közvélemény alapos előkészítését a kitelepítéssel kapcsolatban, nehogy félreértsék, vagy elégedetlenség keletkezzék a lakosság körében. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy minisztertanács bírálja el a kérdést, mert valamennyi szakminisztériumot is érdekel az ügy. Kifejezte továbbá, hogy magától értetődően a kormány a saját hatáskörében dönti el a sváb lakosság közül kiket tekint kitelepítendőnek. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság segítségére lesz a magyar kormánynak a felmerülő esetleges nehézségekkel kapcsolatban, mert az a felfogása, hogy a telepítés az egész magyar nemzet érdekében áll és a magyar demokrácia fejlődésének ügyét segíti elő. Megjegyezte, hogy annak idején a magyar hatóságok nem segítették az orosz hatóságokat a német kitelepítésben.

4 A szovjet kormánynak tudomása van arról, hogy a magyarországi svábok jelentős része egyenesen ellentámadásba ment a demokrácia ellen, a lakosság a svábok egy részét bújtatja és támogatja őket.

5 Éppen ezért a magyar kormányelnöknek már kihangsúlyozott álláspontjának megfelelően a kérdés erélyes megoldása kívánatos. [Miklós] Miniszterelnök szükségesnek tartja ezen közlések folytán, hogy a rendkívüli minisztertanács foglaljon álláspontot, éspedig a pártok bevonásával.

6 A mai ülésnek ez képezi egyetlen tárgyát. A közvélemény előkészítését sajtóközleményekkel látja biztosítottnak.

7 Belügyminiszter képviseletében Kiss Roland államtitkár: Azok a németek, akik magukat német anyanyelvűnek vallották 477 966 főt képviselnek, német nemzetiségűnek vallotta magát 303 527 fő.

8 Ennélfogva a Marsall által felvetett és kitelepítendő tömeg csupán az anyanyelv alapján volna összeállítható. 4 A szovjet hatóságok közvetlenül a front átvonulása után igyekeztek összegyűjteni - a Szovjetunióba történő kényszermunkára vitel céljából - a német lakosságot. Ehhez nem nyújtott segítséget a magyar kormány és a helyi szervek sem. A jegyzőkönyv mellett található feljegyzés szerint ezt a kérdést Szvirodov altábornagy a következő formában vetette fel: „annak idején a magyar hatóságok egy része nemcsak nem segítette az orosz hatóságokat a német kitelepítésben, hanem egyenesen akadályozták őket munkájukban." 5 Több jelentésben szó esett ezekről a jelenségekről. 1945. július 20-án pl. a Népgondozó Hivatal Telepítési Osztálya felhívta a Külügyminisztérium figyelmét arra, hogy a hazai svábság panaszaival a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz fordult, s hogy a „magyar hatósági intézkedéseket ferdén állítják be és a szövetségeseket félrevezetik."... „A telepítésre jelentkezők visszahúzódnak, mert a svábok azzal ijesztgetik őket, hogy a földeket úgyis vissza kell hogy adják." ... „Rendet már azért sem lehet tartani, mert ezekben a községekben a rendfenntartó közegek még a régi reakciós irányzatot képviselik. Ugyanis a rendőrségi személyzetet még nem váltották fel. így történhetett meg, hogy Dunabogdányban, Budaörsön stb. megverték a Földigénylő Bizottság tagjait, sőt tüzeltek is rájuk. Az is nehezíti a svábkérdés megoldását, hogy a járási nemzeti bizottságok sváb tagjai, akik épp a svábok politikai magatartását volnának hivatva felülbírálni, rokoni kapcsolatokban vannak a volksbundistákkal." (MOL XIX-J-1-k Vegyes 127. doboz 30 986-31 257/1945.) 6 A pártok képviselőit meghívták a minisztertanács ezen ülésére; ezt jelzi Rákosi Mátyás felszólalásának a jegyzőkönyvben rögzített szövege, valamint Erdei Ferencnek és Kiss Rolandnak az ülés lefolyásáról vezetett feljegyzése. (Lásd e jegyzőkönyv kommentárját.) 7 Ebben az időszakban hivatalos közlemény nem jelent meg a sajtóban, csak egyes cikkek érintették ezt a kérdéskört. 1 Az adatok az 1941. évi népszámlálásra utalnak, bár attól némileg eltérnek. 1941-ben - a népszámlálás 1947-ben közzétett végleges adatai szerint - a trianoni Magyarországon német anyanyelvűnek 477 157-en, német nemzetiségűnek pedig 303 419-en vallották magukat. 59